A Saab által eddig megjelentetett fantáziarajzok egy a Gripenhez nagyon hasonló méretű repülőgépet mutatnak, amely azonban rendelkezik három belső fegyvertérrel is. Ez a lopakodó képességhez kell, akárcsak a gép külső, döntött formája, ami szintén az ötödik generációs harci gépek jellemzője. A Saab azonban már egy szinttel feljebb akar lépni, és a hatodik generációt célozta meg.
A mostani legmodernebb harcigépekhez képest az új, hatodik generációs fejlesztések fejlettebb érzékelőkkel és szenzorfúzióval kell, hogy rendelkezzenek. A feladatok ellátását a mostaninál is fejlettebb ember-gép kapcsolat mellett pedig már nagy mértékben segíti a mesterséges intelligencia. Az új harcirepülőknek alkalmasaknak kell lennie egyaránt pilótás vagy pilóta nélküli bevetésekre és arra, hogy együttműködjenek akár több drónnal is egyszerre afféle falkavezérként.
Az eddig nyilvánosságra került tervek szerint az új generációs vadászbombázó 2035-től kerülhet gyártásba, és fokozatosan váltaná fel a meglévő JAS–39 Gripeneket. Amennyiben egy új, úttörő megoldásokat is tartalmazó vadászbombázó kialakítása és benne a magyar részvétel sikeresnek bizonyul, azzal eldőlhet az a kérdés is, hogy milyen harci repülőgépet rendszeresít majd a Magyar Honvédség a mostani, folyamatosan továbbfejlesztett Gripenek után.
Világszínvonalon újjáépülő magyar hadiipar
Mint ismert, a 2016 végén meghírdetett Zrínyi 2026 Honvédelmi és haderőfejlesztési program részeként a magyar kormány elkezdte a rendszerváltás után szinte teljes egészében felszámolt magyar hadiipar újjáépítését. A beruházások sora a kézifegyverek gyártásával kezdődött Kiskunfélegyházán, ami most már vonz be egyéb gyártókat is, és az ott kiépült üzem nemcsak hazánknak, hanem a globális fegyverpiacnak is szállít majd. Megjelent Magyarországon a nagy nevű Beretta is, a cég Sirokon termel. Vecsésen pedig már épül a Dynamite Nobel Defence páncéltörő eszközöket készítő üzeme. Hazánk megvásárolta a Hirtenberger nevű osztrák aknavetőgyárat. Az aknavetők esetében fontos tudni, hogy az ukrajnai háború bebizonyította, milyen nagy a szerepük a modern hadviselésben. Ez az osztrák gyár is Magyarországra költözik. Magyar többségi tulajdonban van az Aero Vodochody, amely kiképző- és könnyű támadó gépeket gyárt. A Magyar Honvédség az L39NG gépeket rendszeresíti is. A Gidránok gyártásában a török Nurol Makina és a Rába által létrehozott vegyesvállalat vesz részt, a 4x4-es páncélozott terepjárókra a fegyverzetet és az elektronikai eszközöket Kaposváron szerelik be. A legtöbb beruházás a német a Rheinmetallal közösen indult el, Zalaegerszegen készülnek a Lynx lánctalpas gyalogsági harcjárművek, a gyár és mérnökcsapata részt vesz az új generációs Panther harckocsi fejlesztésében és várhatóan gyártásában is. Várpalotán hatalmas lőszer- és robbanóanyaggyár kezdte meg működését, ahol a tervek szerint cirkáló drónok gyártását is tervezik, Szegeden pedig alternatív járműhajtásokat kutatnak, terveznek. Van még radargyártó üzem szintén a Rheinmetall-lal és az izraeliekkel együttműködésben Nyírtelken, illetve Airbus-gyár települt Gyulán, amely már üzemel, és alkatrészeket gyárt az Airbus helikopterekhez, beleértve a H145M és a H225M katonai helikoptereket, amit a Magyar Honvédség már rendszeresített. A honvédség KC–390-es taktikai szállítógépeit gyártó brazil Embraer, a világ harmadik legnagyobb repülőgépgyártó vállalata Budapesten, a Műegyetem campusa mellett nyitja meg európai mérnöki irodáját. Ebbe az impozáns és korántsem teljes felsorolásba illik bele a Saab által tervezett magyar fejlesztő központ.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!