A kormány Debrecenre mint társfővárosra tekint, és továbbra is részt vesz a fejlesztésében, aminek eredményeként a város Európa harminc legnagyobb ipari központja közé léphet – mondta Lázár János, építési és közlekedési miniszter a helyi gazdaságfejlesztési beruházások koncepciójával foglalkozó munkacsoport ülését követően. A tárcavezető ismertette: eddig 500 milliárd forinttal támogatták a gazdaságfejlesztést, amiből 300 milliárdot a BMW autógyárnak is otthont adó észak-nyugati gazdasági övezetben, 200 milliárdot a déli ipari övezetben használtak fel, így minden adott ahhoz, hogy 2025-ben megkezdődhessen az autógyártás Debrecenben. Hozzátette, idén további gazdaságfejlesztési beruházásokról is dönt a kormány, szerinte 2026-ig további 250-250 milliárd forint biztosítására lesz szükség.
Vasút- és közútfejlesztés indul
A miniszter arról is beszélt, hogy az ipari fejlesztések mellett áttekintették azokat a tennivalókat, amelyek a polgárok mindennapjait, életminőségét befolyásolják. A tervezett közlekedési fejlesztések közül kiemelte a keleti elkerülő utat, amely 2029-re készül el. Bejelentette: a kormány döntött arról, hogy a 471-es főút négysávosításához kapcsolódóan újjáépítik a Debrecen–Nyíregyháza vasútvonalat.
A 320 milliárd forintos beruházás keretében a két város között teljesen újjáépül az 50 kilométeres vasúti pálya, és egy aluljáró megépítésével megszüntetik a 471-es főút és a vasút szintbeli kereszteződését Debrecenben, a Sámsoni úton.
Az Európai Bizottság által jóváhagyott projektnek megvan az összes szükséges kiviteli és tervezési engedélye, illetve az erőforrásai. Jövő januárban jelenik meg a közbeszerzési felhívás, így 2025-ben megkezdődhet a kivitelezés – vázolta fel.
Lázár János kitért arra, hogy új konstrukcióban, a magántőke bevonásával tervezik újjáépíteni a debreceni vasúti pályaudvart, a Nagyállomást: a beruházás a mintegy tíz, legnagyobb forgalmat lebonyolító pályaudvar korszerűsítése keretében valósul majd meg. A program lényege, hogy a vasútüzemet szétválasztják a kereskedelmi funkciótól, utóbbit a magántőke számára hozzáférhetővé teszik. A leendő debreceni pályaudvart úgy kell elképzelni, mint egy bevásárlóközpontot, amelynek egyik része lesz a vasúti érkezési pont, a többin pedig üzletek, kereskedelmi egységek lesznek – fűzte hozzá.
