A kormány Debrecenre mint társfővárosra tekint, és továbbra is részt vesz a fejlesztésében, aminek eredményeként a város Európa harminc legnagyobb ipari központja közé léphet – mondta Lázár János, építési és közlekedési miniszter a helyi gazdaságfejlesztési beruházások koncepciójával foglalkozó munkacsoport ülését követően. A tárcavezető ismertette: eddig 500 milliárd forinttal támogatták a gazdaságfejlesztést, amiből 300 milliárdot a BMW autógyárnak is otthont adó észak-nyugati gazdasági övezetben, 200 milliárdot a déli ipari övezetben használtak fel, így minden adott ahhoz, hogy 2025-ben megkezdődhessen az autógyártás Debrecenben. Hozzátette, idén további gazdaságfejlesztési beruházásokról is dönt a kormány, szerinte 2026-ig további 250-250 milliárd forint biztosítására lesz szükség.
Vasút- és közútfejlesztés indul
A miniszter arról is beszélt, hogy az ipari fejlesztések mellett áttekintették azokat a tennivalókat, amelyek a polgárok mindennapjait, életminőségét befolyásolják. A tervezett közlekedési fejlesztések közül kiemelte a keleti elkerülő utat, amely 2029-re készül el. Bejelentette: a kormány döntött arról, hogy a 471-es főút négysávosításához kapcsolódóan újjáépítik a Debrecen–Nyíregyháza vasútvonalat.
A 320 milliárd forintos beruházás keretében a két város között teljesen újjáépül az 50 kilométeres vasúti pálya, és egy aluljáró megépítésével megszüntetik a 471-es főút és a vasút szintbeli kereszteződését Debrecenben, a Sámsoni úton.
Az Európai Bizottság által jóváhagyott projektnek megvan az összes szükséges kiviteli és tervezési engedélye, illetve az erőforrásai. Jövő januárban jelenik meg a közbeszerzési felhívás, így 2025-ben megkezdődhet a kivitelezés – vázolta fel.
Lázár János kitért arra, hogy új konstrukcióban, a magántőke bevonásával tervezik újjáépíteni a debreceni vasúti pályaudvart, a Nagyállomást: a beruházás a mintegy tíz, legnagyobb forgalmat lebonyolító pályaudvar korszerűsítése keretében valósul majd meg. A program lényege, hogy a vasútüzemet szétválasztják a kereskedelmi funkciótól, utóbbit a magántőke számára hozzáférhetővé teszik. A leendő debreceni pályaudvart úgy kell elképzelni, mint egy bevásárlóközpontot, amelynek egyik része lesz a vasúti érkezési pont, a többin pedig üzletek, kereskedelmi egységek lesznek – fűzte hozzá.
Az autópálya-fejlesztésekről jelezte: jelenleg építik az M4-es autópályát Törökszentmiklós és Kisújszállás között, a beruházás 150 milliárd forintba kerül, és 2025 végére, 2026 elejére lesz kész. Utána következik a Berettyóújfaluig tartó szakasz, amivel összekötik az M35-ös és az M4-es autópályát. Lázár János azt is közölte, hogy Debrecenbe költözik a Természettudományi Múzeum és a Közlekedési Múzeum. Előbbinél jelenleg zajlik a tervpályázat, utóbbinak lezárult a tervezési ötletpályázata. A BMW autógyár melletti mintegy hathektáros területre épülő Közlekedési Múzeum részletes tervezése, de akár a kivitelezése is elkezdődhet 2026–27-ig – mondta a miniszter.
Betartják, amit ígértek
Papp László (Fidesz–KDNP), Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy az északnyugati gazdasági övezetben szinte teljesen elkészültek a befektetők által elvárt fejlesztésekkel, a déli gazdasági övezetben zajló akkumulátoripari szektorhoz kapcsolódó beruházások jelentős további, elsősorban vizes és közmű-infrastrukturális fejlesztéseket igényelnek. Ehhez a szükséges források megvannak, de a program befejezéséhez a 2025-ös és 2026-os fejlesztési forrásokat is biztosítani kell, hogy a gyárak időben el tudják kezdeni a működésüket.
A polgármester kiemelte: kialakítják a szürkevízhálózatot, amelynek tervezési folyamata novemberben zárul. Kérte a kormányt, hogy biztosítsa a szükséges forrásokat, amivel megvalósulhatnak a szürkevizes beruházások, hiszen
ígéretet tettek Debrecen polgárainak, hogy a helyi vízbázis védelme érdekében ezek a nagy ipari létesítmények jelentős részben tisztított szennyvizet fognak majd fölhasználni, és ennek az ígéretüknek eleget is kívánnak tenni.
Kérdésre válaszolva Papp László kijelentette: valamennyi Debrecenben működő, leendő akkumulátorgyár olyan technológiát alkalmaz majd, amelynek során kétharmad szürkevíz (tisztított szennyvíz) és egyharmad felszíni víz keverékét használja fel a gyártásnál.
A polgármester a következő évek egyik legnagyobb kihívásának a város közlekedési rendszerének átalakítását nevezte. Jelezte: öt nagy csomópont tervezett fejlesztéséből négy hamarosan megkezdődik, tervezési folyamatban van a 35-ös számú főút Debrecen–Józsa közötti szakaszának kétszer két sávosra bővítése, a Debrecen és Balmazújváros közötti vasúti szakasz villamosításának befejezése pedig 2026-ban várható. A kormány 2020-ban fogadta el a Debrecen 2030 nevű városstratégiát, amelynek jelentős részét az elmúlt években megvalósították. A program további szakaszának és projektjeinek megvalósításáról együttműködési megállapodást készítenek elő a szaktárcával – tudatta a polgármester.
