– Mitől különleges a jobboldali közösség? Miért érzi jól magát benne?
– Azért, mert mi ki merjük mondani az igazságot, még akkor is, ha ezért iszonyú támadást kapunk. Nem szeretjük azt, hogy a szexuális identitás beköltözött a politikába, mert állandóan vigyáznunk kell, ha véletlenül egy homoszexuális megjelenik. Mi jobban ki merünk mondani mindent, ráadásul nem vesztettük el a józan eszünket. Tudjuk a mai woke-világban is, hogy a férfi az férfi, a nő meg nő, ha ránézek, látom, hogy vannak rajta másodlagos nemi jellegek. Ugyanakkor mi nem úgy gondolkodunk, hogy miénk a teljes igazság, mert ha te mást gondolsz, az szerintünk rendben van. Ebből a szempontból mi, jobboldaliak valójában liberálisok vagyunk. Nem lövünk le egy elnököt, mert nem ért velünk egyet. Minket nem zavar a másság, hanem elfogadjuk, aztán kínlódunk. Ezt szeretem itt.
– Rendszeresen részt vesz a békemeneteken. Mi készteti arra, hogy ott legyen?
– Az, hogy egy iszonyatosan nagy táborhoz tartozom, amelyet igazán csak ott látok. Ekkor belső büszkeség fog el, hogy nem három haverommal gondolkodunk hasonlóan, hanem eljött több százezer ember. Jól érzem magam a színpadon is, csak ott azért nincs ekkora tömeg.
– Milyen országot képzel el a négy unokájának? Hogy néz ki Nagy Feró ideális, álom-Magyarországa?
– Azt szeretném, ha majd az unokáim harminc-negyven évesek lesznek – a legidősebb unokám most nyolcéves –, akkor olyan vezetői legyenek Magyarországnak, mint amilyen Orbán Viktor és Szijjártó Péter, akiknek eszméletlen munkabírásuk van. Jó lenne, ha az unokáim olyan országban élnének, ahol gondoskodnak róluk vagy legalább gondolnak rájuk. Ez nagyon fontos dolog.
– Brüsszel ránk akarja kényszeríteni a migrációt. Mit szólna ahhoz, ha az unokáinak vagy a dédunokáinak a kis Mohameddel vagy Alival kellene egy iskolába járniuk?
– Nagyon nem örülnék neki, mert a migránsok más kultúrából jönnek, ami nem biztos, hogy alacsonyabb rendű, de nem a miénk. Máshogy nőttünk fel, mások az erkölcsi gátlásaink és a szokásaink. Ha itt akarnak élni velünk, akkor próbálják meg azt a tempót felvenni, amit mi élünk. Még azt sem kérem tőlük, hogy az én istenemben higgyenek, hiszen egy Isten van. Ha viszont tőlem olyan dolgokat követelnek, amik engem zavarnak, például hogy vegyem le a keresztet a nyakamból, akkor baj van.
Az európai tapasztalatok azt mutatják – és ezt Csurka István jól mondta! –, hogy ők honfoglalók, mert a saját képükre akarják formálni a befogadó országot.
Mi ezt nem szeretnénk, maradjanak csak otthon! Úgy látom, hogy nem a munkaképes emberek jönnek ide, hanem a linkek. Azt mondják: de jó, kapok itt ezer eurót minden hónapban és boldogan élek, otthon nem kaptam egy fillért sem. Itt van elrontva az egész, ezért az nagyon jó, hogy nálunk nincsenek ilyen bevándorlók. Azt sem szeretném, hogy az unokámat az iskolába kelljen kísérnem, mert nem tudom, hogy ki támadja meg egy késsel és miért.
– Azt mondta az identitáskonferencián, hogy a család szénája nem áll jól, különösen az interneten. Mit lehet tenni a mindenhonnan ránk ömlő LMBTQ-propaganda ellen?
– Ezzel a kijelentésemmel nem Magyarországra gondoltam, hanem a globális trendre, nem ide számítva Afrikát, mert ők még szeretnek szexelni. A „fejlett világ” teljesen meghülyült, náluk a család már nem szent. Nekik az a lényeg, hogy legyél fogyasztó, mindent megkapsz, csak ne kezdj el gondolkodni. Arról már korábban is olvastunk, hogy nem kell család, mert azt nehezebb irányítani. Ha négyen vannak, akkor ők összetartanak, és nem biztos, hogy bele lehet őket illeszteni abba a nagy masszába, ami most a világban látható. Ezért mondtam azt, hogy Nyugat-Európában és Amerikában vesztésre áll a család, kivéve a feketéket és a latinókat, mert náluk még van istenhit, Jézus Krisztus, család és gyerek, ezek mind hihetetlenül fontos dolgok az életükben. A modern emberből ezt kiverték.
