– Nem tisztelem azt az embert, aki a kecskéjébe szerelmes és azzal él szexuális életet. Ez nincs így jól, de ha ezt csinálja, akkor tegye otthon, csak ne jöjjön már ki a faluba és jelentkezzen, hogy „összegyűltünk mi, a kecskeb…szók! – mondta Nagy Feró Kossuth-díjas rock zenész, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett az Identitás mint politikai fegyver című konferencia A nő és a férfi című kerekasztal-beszélgetésén. Nagy Feró szerint
mára már eltűntek a társadalmi normák és nehéz harcolni a gender- és az LMBTQ-lobbival szemben, a világhálón pedig hosszú távon vesztésre áll a család.
Azt tapasztalta az unokájánál, hogy hiába mesélnek neki otthon, ki fogják nevetni az iskolában, mert ott másnap nem a Micimackóról, hanem a Minecraftról fognak beszélgetni, mert „a Micimackót már a Tescóban sem lehet kapni”. Azt nem tudja, hogy ezzel mit lehet tenni, bár időnként leül és elmeséli az unokájának, hogy mit látnak a képernyőn. – Optimistán bele a reménytelenségbe! – buzdított a legendás rock zenész.
A feminizmusról szólva azt is elárulta, hogy ötven éve él együtt a feleségével, otthon egy szava sem lehet, neki csak az a fontos, hogy éljenek békességben. Bár a felesége nem tagja a feminista mozgalomnak, náluk otthon mégis ez tapasztalható, mert a neje mondja meg, hogy merre van az arra. – Mit akarnak a csajok? Ennél többet már nem adhatok! Élemedett koromra való tekintettel már kevesebbet tudok adni, de megmondom őszintén, hogy igyekszem – fakadt ki viccelődve Nagy Feró.
Kokó a normalitásban és családban hisz
Kovács „Kokó” István olimpiai, világ- és Európa-bajnok ökölvívó elmesélt egy történetet, miszerint egy férfi egy sír előtt zokogott, azt mondogatva magában a halottról, hogy miért kellett meghalnia, az elhunytról azonban kiderült, hogy a felesége első férje volt, és igazából őt gyászolta a felesége miatt. Ehhez kapcsolódva a bokszoló elmondta, hogy neki a második házassága sikerült jól, ő a normalitásban hisz, nem a női egyenjogúságban. Az már régen rossz, ha egy családban a szerepeket valaki nem éli meg, hanem el kell eljátszania, legyen az akár feleség, akár anyai szerep. Most együtt találnak ki mindent a feleségével, ami nem rossz, belefér a normalitásba.
Kovács István szerint ha nem lesz társadalmi konszenzus a genderkérdésben, akkor az egyik fél komolyan fog sérülni, de a család értékeire mindenképpen jobban kell vigyázni.
– Most súlyos helyzetben vagyunk, mert nem látszik a mi normarendszerünk szerint elképzelt jövő – mutatott rá.
Kiemelte: a sport mint közeg nagyon fontos példákat és tradicionális értékeket hordozó felület, és a piac kegyetlen a női sport bármelyik szegmensében, egyes dolgokat nem lehet erővel keresztülvinni, a női boksz sem lesz soha egyenértékű a férfi ökölvívással. Az olimpiai bajnok szerint a szülőknek nagyon kell vigyázniuk, hogy ne engedjék el a nevelést, fontosabb a társasjáték és a közös mesenézés, inkább a szülő meséje ragadja meg a gyerekek képzeletét, és a kicsik ne olyan műsorokat nézzenek, ami összezavarja a gondolataikat. – Nagy a veszély egy hatéves gyerek esetében, ezért a szülőknek kihagyhatatlan feladatuk, hogy olyan személyiséget fejlesszenek a gyereküknél, ami később védetté teszi. A gyermekvállalással teljesedik ki az ember élete – osztotta meg tapasztalatát Kokó.
A magyar társadalom döntő többsége még mindig konzervatív
Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézetének vezetője arról beszélt, hogy a hagyományos értékrend szerint feleségnek tisztelnie kell a férjét, a férjnek pedig szeretnie a feleségét. A mai fiatalok többsége úgy látja, hogy a nők az érzelmi hátteret nyújtják a családnak, a férfiak pedig az anyagi körülményeket teremtik meg. A család a társadalom szövetének az alapja, ahol az utódok nemzése és szocializációja, illetve a felnőttek érzelmi támogatása a legfontosabb.
A progresszívek a család intézményét bővítenék úgy, hogy az karakternélküli legyen, és a végén már ne lehessen definiálni.
Az egészséges jövő generációk szempontjából a család kulcskérdés – hangsúlyozta.
Az intézetvezető ismertette: a kutatási adatokból azt látják, hogy a magyarországi fiatalok háromnegyede szerint egy gyereknek szüksége van apára és anyára, továbbá a külhoni fiatalok is jellemzően konzervatív nézeteket vallanak. Megjelent azonban egy csoport, akik életük során nem szeretnének gyerekeket vállalni, ők a fiatalok mintegy tíz százalékát teszik ki. A többség viszont most is nagyon családpárti, valamivel több mint a felük szerint nem elég egy gyermek. Arról is készítettek mérést, hogy a fiatalok húsz százalékát foglalkoztatja a metoo mozgalom, negyven százalékát a klímaváltozás, valamint szintén húsz százalék foglalkozik a Black Lives Matter, azaz a Fekete Életek Számítanak mozgalom kérdésével. Ez utóbbi azt mutatja, hogy Magyarországon egy nyugatról jövő irányzat táptalajra tud hullani, hiszen ennek a mozgalomnak a magyar társadalomban semmi gyökere nincs – fogalmazott Magyar Levente.
A feminista hálózat egy szektamaffia
Bajusz Orsolya kutató az első általa meglátogatott feminista rendezvényen azt tapasztalta, hogy a résztvevők arról vitatkoztak, ki miért lett áldozat. Úgy érezte, a feministák a tudatának a kontrollására törekedtek, mivel meg akarták neki mondani még azt is, hogy miben higgyen.
A feminizmus azért tudott mainstream jelenséggé válni és működni, mert csoportosan hajtották végre, érdekek és vágyak kapcsolódtak össze ezekben a hálózatokban, egy szektamaffia lett belőlük.
A gendernek semmi köze nincs a feminizmushoz, ami ma történik, az nem szexuális forradalom, hanem technológiai hálózatok megszületése, amelyekben nihilista hatalomvágy jelenik meg.
Fodor-Horváth Zsófia pszichológus úgy vélekedett, hogy hisz a tiltásban, mert az a kreativitást fejleszti, ezért a tiltásnak van helye a gyereknevelésben. Amit tiltanak, az izgalmassá válik a gyerek számára, aki előbb-utóbb a tiltott dologhoz fog férni. – Azért fontos a család, mert arra készíti fel a gyereket, hogy ha majd káros tartalmakkal találkozik, akkor tudjon mit kezdeni velük és merjen kérdezni róluk – vélekedett.
