Tóth Péter cégtulajdonos 34 éve, spanyolországi agrártanulmányai során találkozott Juan Vicente Olmosszal, akivel közösen kezdtek hozzá a mangalica sertésfajta megmentéséhez. A Hajdú-Bihar vármegyei hírportál arról számolt be, hogy a rendszerváltás, az uniós csatlakozásunk, valamint a spanyol piac nyitottsága kulcsszerepet játszott abban, hogy a mangalica világhírű lett.
Tóth Péter agrármérnök a rendszerváltás évében, 1990-ben egy nemzetközi agrárcsereprogram által Spanyolországba utazott.
– A tanulmányi program keretében két évet töltöttem a gyönyörű mediterrán országban, ahol találkoztam Juan Vicente Olmosszal, aki akkor még csak egyetemi hallgató volt, de később a Monte Nevado sonkagyár vezetője lett
– mondta el a Haolnak Péter.
Ez a találkozás alapozta meg a későbbi üzleti kapcsolatot. Olmos arra biztatta Pétert, hogy keressen Magyarországon egy zsírosabb, ridegen tartható sertésfajtát, amely kiváló alapanyagot adhat a spanyol sonkakészítéshez. Így a magyar fiatalember hazatérését követően, némi kutatás után rátalált a mangalicasertésre, amely akkor a kihalás szélén állt.
– 1991-ben mindössze 200 példány maradt a mangalicából, és a fecskehasú, valamint a vörös mangalica kocák száma 30-ra csökkent. Gyakorlatilag hónapokon múlt a fajta fennmaradása
– meséli Péter.
Ez a sertésfajta őshonos Magyarországon, és több mint 200 éves múltra tekint vissza a magyar agrárkultúrában. Húsa különleges zsírtartalmáról és ízvilágáról híres, világszerte elismert kulináris alapanyag.
Péter és spanyol üzlettársa összegyűjtötték az utolsó megmaradt állatokat Magyarországon, és a húszas éveikben közös erővel céget alapítottak, amely 1991-től kezdve a mangalicafajta újraélesztésén dolgozott. Ahogy egyre többen megismerték a mangalicát, fokozatosan nőtt a kereslet a fajta iránt, ezért a nemzetközi értékesítés kulcsfontosságú volt számukra. Magyarország EU-csatlakozását követően ez már sokkal könnyebben ment.
– Ma már Európa-szerte értékesítjük a mangalicahúsból készült termékeinket. A Spanyolországba irányuló sonkaszállítmányok mind a mai napig a magyar mangalicaszektor árbevételének 40 százalékát adják.
A cég ma már évente több mint 15 ezer hízót ad el, és a magyar mangalicaállomány meghaladja a hétezer kocát.
