Villanyvezetékre dőlt fák, meggyengített gátak, megkárosított termés – csak néhány dolog, amellyel Európa legnagyobb rágcsálója, a hód megkeserítheti az emberek életét.
A Somogy Vármegyei Hírportál arról számolt be, hogy a Magyar Ökológiai Kutatóintézet gondozásában elkészült a magyar hódtérkép, amely azt mutatja, gyorsan terjeszkednek a kártékony vízi rágcsálók.
Visszatért az egykor közel kihalásig hajszolt hód
A Drávába, illetve mellékágaiba 2007-ben visszatelepített hódok mára meghódították a határfolyó legnagyobb szakaszait, számuk Somogyban dinamikusan nő.
A visszatelepítésre azért volt szükség, mert a XIX. századra csaknem kihalt a faj.
Intenzíven vadásztak is rájuk a prémjük és húsuk miatt, valamint azért, mert jelentős károkat okoztak. Két éve újra lehetséges a hód vadászata, ám csak meghatározott időszakban és kizárólag külön engedéllyel ejthető el.
Kozma László, Vízvár volt polgármestere a lapnak elmondta: három éve még csak a Kapos környékén fedezték fel a rágcsálókat, manapság viszont már Vízvárnál, Somogyudvarhelynél, Bélavárnál is gyakran találkozni a hódok nyomaival, mára a Balatonig is eljutottak.
Különösen nagy gondnak látom, hogy befúrnak a töltésekbe, azok pedig nem tartanak ki, ha majd jön egy nagyobb áradás, villámárvíz, amiből az utóbbi években több is kijutott nekünk
– mondta Kozma László.
A hódnak haszna is van
Czabán Dávid ökológus korábban azt nyilatkozta az eurázsiai hód elterjedésével kapcsolatban, hogy mintegy tízezerre tették a hódok egyedszámát hazánkban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy
a hód ugyanúgy védett állat maradt, mint eddig.
Csak az elháríthatatlan károk esetében kerülhet puskavégre, de szerinte előtte más védekezési formákat is ki kell próbálni ellene.
A kilövésre csak akkor adják ki az eseti engedélyeket, ha más megoldás nincs. Nem szabad elfelejteni, hogy a hódoknak haszna is van: a hódcsaládok gátépítése növeli a víz visszatartását, és ez hasznos az aszályos időszakban, valamint a hódvárak vizet biztosítanak a vadak és rovarok életszükségleteinek fenntartásához is.
