A Bimbó utcai anyagyilkos szerint „muszáj volt megfojtania az anyját”

„Nem akartam, hogy ez legyen, de nem tudtam elmenekülni” – állítja az elkövető.

2024. 11. 21. 16:44
A II. kerületi Bimbó utcai társasház, ahol a gyilkosság történt (Fotó: Csudai Sándor/ORigo)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Nem akartam, hogy ez legyen, de nem tudtam elmenekülni. Az anyukám el akarta kapni a kislányomat, és nagyon megijedtem. Azt mondta, hogy meg akarja ölni a kislányomat és engem is” – mondta a Pesti Központi Kerületi Bíróságon ismertetett vallomásában az a 33 éves, kétgyermekes nő, aki másfél évvel ezelőtt megfojtotta a nyugdíjas nevelőanyját Budapesten, egy Bimbó utcai társasházban. A tárgyalásról a 24.hu számolt be. 

P. Gabriella Alettát vezetőszáron és bilincsben hozták a bíróságra a büntetés-végrehajtás őrei. A vádirat szerint a nőnek nem volt munkahelye, folyamatos anyagi gondokkal küzdött, ezért rendszeresen kért pénzt a 75 éves nevelőanyjától. Többször is előfordult, hogy kevesellte a tőle kapott összeget, ezért azzal fenyegetőzött, hogy megöli őt vagy saját magát.

A gyilkosság napján a kétgyermekes nő felment a nevelőanyjához, majd ismeretlen okból rátámadt. Rátérdelt, majd ököllel és könyvekkel ütlegelni kezdte. Ezt követően kábelt és telefonzsinórt tekert az asszony nyakára, majd megfojtotta. A bűncselekmény elkövetésekor a nő kétéves gyermeke a másik szobában volt.

P. Gabriella Aletta szervezetében kábítószert mutattak ki az elfogása után. A nő beismerte, hogy fogyasztott drogot, és azt mondta, hogy vállalja az elterelést.

A nő csütörtökön ismertetett vallomásában azt mondta, korábban szobalányként dolgozott, majd biorezonanciás karkötők készítésével foglalkozott, és ebből heti 30 ezer forintos keresete származott. A bűncselekménnyel kapcsolatban úgy fogalmazott:

Nagyon szerettem az anyukámat. […] Arra azonban nem  emlékszem, hogy mivel bántalmaztam anyukámat, mert nagy stresszbe kerültem. Talán könyveket vettem le a polcról, lehet, hogy ezekkel bántalmaztam. Nem tudom, hogy miért, nem emlékszem semmire, nem tudok magyarázatot adni. Nem volt máskor képszakadásom, csak most.

„Remélem, hogy a gyerek nem hallott semmit. A másik szobában volt a kislány, és nem jött onnan ki. Most már semmiben nem vagyok biztos, Istenben reménykedem, hogy nem látta a kislány” – tette hozzá.

A nő azt mondta, hogy a tette után felkapta a másik szobában tévéző gyereket, és elszaladt vele. Állítása szerint később megkérdezte tőle, örül-e annak, hogy a mamának „vége”, és a gyermeke igennel felelt.

A bíró ezt követően ismertette a vádlott egy későbbi vallomását, amiben a nő a fentiekkel ellentétben részletesen beszélt arról, hogyan térdelt rá, ütlegelte könyvekkel és fojtotta meg az anyját.

Anyám engem nem szeretett, de nem tudom, hogy miért. Tizennégy éves koromban tudtam csak meg, hogy örökbe fogadtak. Kiskoromtól kínzott, és azt akarta, hogy szenvedjek. Muszáj volt megtennem, mert bántott engem és az apukámat is. Fojtogatott, úgyhogy megfojtottam, hogy ne ő fojtson meg engem.

A gyilkossággal vádolt nő ugyanakkor tagadta, hogy pénzt kért volna bármikor az anyjától, és azt is, hogy fenyegette vagy bántotta volna.

P. Gabriella Aletta ezt követően arról beszélt, hogy a történtek óta olyan foltok jönnek ki a testén, amik az anyján is voltak, majd ismertette, hogyan „űzte el az őt sújtó anyai átkot és az ártó szellemeket”. Ismertették a helyszíni kihallgatását is, amikor a nő elmondta, hogyan próbálta elégetni a bűncselekmény során viselt ruháit, s melyik kukába dobta a lakáskulcsot a tette után.

P. Gabriella Aletta testvére a vallomásában elmondta, hogy két héttel a születése után fogadták örökbe a vádlottat a szülei. „Soha nem dolgozott. Anyámtól és tőlem kért pénzt rendszeresen. És azzal fenyegetőzött, hogy öngyilkos lesz, ha nem kap” – közölte a férfi, hozzátéve, hogy Gabriella legalább egyszer megverte az anyját, látta a sérüléseit is.

A férfi vallomása szerint a gyilkosság előtti napokban megint pénzt kért tőle a testvére, majd elment hozzá a gyerekével. Összevesztek, ő pedig megkérte Gabriellát, hogy hagyják el a lakást. Másnap reggel azzal hívta az anyja, hogy a nő nagyon dühös rá a történtek miatt.

Ezután a keresztanyám hívott, hogy nem éri el az édesanyámat. Azt mondta, hogy Gabi összeveszett anyámmal, mert ő engem védett. Emiatt pedig Gabi megfenyegette, hogy őt és engem is megöl.

Ezt követően a férfi autóba ült, és vidékről az anyja budapesti lakásához utazott, ahol megtalálta az anyját, akinek egy zsinór volt a nyakán. A férfi ezt követően értesítette a mentőket és a rendőröket, de az idős nő életét sajnos már nem lehetett megmenteni.

A gyilkossággal vádolt nő nevelőapjának a vallomását is ismertették. A nevelőapa szerint kicsi kora óta problémák voltak P. Gabriellával. Többször előfordult, hogy leköpte a buszon az embereket. Megerősítette, amit a fia is mondott, hogy a vádlott sosem dolgozott, és rendszeresen tőlük és a testvérétől kért pénzt. Többször előfordult az is, hogy a nevelt lánya elátkozta a feleségét. Kiderült, hogy P. Gabriella egy másik hozzátartozójának a fiát is azzal fenyegette, hogy megöli, mert ő a sátán fia.

Az ügyészség bűncselekmény elhárítására idős kora miatt korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés miatt emelt vádat korábban a nővel szemben, ám mértékes indítványt nem tett, mert az elvégzett igazságügyi szakértői vélemény szerint a nő kóros elmeállapotú. P. Gabriellával szemben azonban egy rongálási ügy miatt is büntetőeljárás folyik a Monori Járásbíróságin, ebben az ügyben viszont azt állapította meg a szakértő, hogy a nő beszámítható.

Borítókép: A II. kerületi Bimbó utcai társasház, ahol a gyilkosság történt (Fotó: Csudai Sándor/Origo)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.