„Nem akartam, hogy ez legyen, de nem tudtam elmenekülni. Az anyukám el akarta kapni a kislányomat, és nagyon megijedtem. Azt mondta, hogy meg akarja ölni a kislányomat és engem is” – mondta a Pesti Központi Kerületi Bíróságon ismertetett vallomásában az a 33 éves, kétgyermekes nő, aki másfél évvel ezelőtt megfojtotta a nyugdíjas nevelőanyját Budapesten, egy Bimbó utcai társasházban. A tárgyalásról a 24.hu számolt be.
P. Gabriella Alettát vezetőszáron és bilincsben hozták a bíróságra a büntetés-végrehajtás őrei. A vádirat szerint a nőnek nem volt munkahelye, folyamatos anyagi gondokkal küzdött, ezért rendszeresen kért pénzt a 75 éves nevelőanyjától. Többször is előfordult, hogy kevesellte a tőle kapott összeget, ezért azzal fenyegetőzött, hogy megöli őt vagy saját magát.
A gyilkosság napján a kétgyermekes nő felment a nevelőanyjához, majd ismeretlen okból rátámadt. Rátérdelt, majd ököllel és könyvekkel ütlegelni kezdte. Ezt követően kábelt és telefonzsinórt tekert az asszony nyakára, majd megfojtotta. A bűncselekmény elkövetésekor a nő kétéves gyermeke a másik szobában volt.
P. Gabriella Aletta szervezetében kábítószert mutattak ki az elfogása után. A nő beismerte, hogy fogyasztott drogot, és azt mondta, hogy vállalja az elterelést.
A nő csütörtökön ismertetett vallomásában azt mondta, korábban szobalányként dolgozott, majd biorezonanciás karkötők készítésével foglalkozott, és ebből heti 30 ezer forintos keresete származott. A bűncselekménnyel kapcsolatban úgy fogalmazott:
Nagyon szerettem az anyukámat. […] Arra azonban nem emlékszem, hogy mivel bántalmaztam anyukámat, mert nagy stresszbe kerültem. Talán könyveket vettem le a polcról, lehet, hogy ezekkel bántalmaztam. Nem tudom, hogy miért, nem emlékszem semmire, nem tudok magyarázatot adni. Nem volt máskor képszakadásom, csak most.
„Remélem, hogy a gyerek nem hallott semmit. A másik szobában volt a kislány, és nem jött onnan ki. Most már semmiben nem vagyok biztos, Istenben reménykedem, hogy nem látta a kislány” – tette hozzá.
A nő azt mondta, hogy a tette után felkapta a másik szobában tévéző gyereket, és elszaladt vele. Állítása szerint később megkérdezte tőle, örül-e annak, hogy a mamának „vége”, és a gyermeke igennel felelt.
A bíró ezt követően ismertette a vádlott egy későbbi vallomását, amiben a nő a fentiekkel ellentétben részletesen beszélt arról, hogyan térdelt rá, ütlegelte könyvekkel és fojtotta meg az anyját.
Anyám engem nem szeretett, de nem tudom, hogy miért. Tizennégy éves koromban tudtam csak meg, hogy örökbe fogadtak. Kiskoromtól kínzott, és azt akarta, hogy szenvedjek. Muszáj volt megtennem, mert bántott engem és az apukámat is. Fojtogatott, úgyhogy megfojtottam, hogy ne ő fojtson meg engem.
A gyilkossággal vádolt nő ugyanakkor tagadta, hogy pénzt kért volna bármikor az anyjától, és azt is, hogy fenyegette vagy bántotta volna.