A világon a legnagyobb lélekszámban üldöztetést szenvedő vallási csoport a kereszténységé, több mint 360 millióan szenvednek Krisztusba vetett hitük miatt – hangsúlyozta Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára. Mint az üldözött keresztényekkel való szolidaritás nemzetközi napján (Red Wednesday) rendezett konferenciát megelőzően újságíróknak elmondta, az egész világon ezen a napon, november utolsó előtti szerdáján emlékeznek meg az Aid to the Church in Need pápai alapítvány kezdeményezésére az üldözött keresztényekről. A Vörös szerda emléknapjának színe a keresztény mártírok vérének színére utal.
Keresztényeket gyilkolnak
Kiemelte: Magyarországon a világon elsőként emelték kormányzati szintre az üldözött keresztények megsegítésének ügyét. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) rendezett konferencia díszvendégei üldözött, illetve hátrányos helyzetben lévő keresztény egyházi vezetők, a Hungary Helps Program támogatottjai. A felszólalók közül kiemelte Oliver Dashe Doeme nigériai katolikus püspököt, aki a tanácskozáson beszámol majd arról,
hogyan terrorizálják dzsihadista terrorszervezetek a Krisztus-hívőket Nigériában, ahol csak tavaly több mint négyezer keresztényt gyilkoltak meg.
Az államtitkár elmondta azt is, a konferencián Azad Marshall pakisztáni protestáns püspök arról ad tájékoztatást, hogy a többségében muzulmán Pakisztánban milyen a keresztény kisebbség mindennapi élete.
Erősödő keresztényellenesség Nyugaton
Azbej Tristan közölte: a konferencián mutatják be a Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2022–2024 című kötetet is, amelyet az államtitkárság megbízásából az NKE munkatársai, kutatói állítottak össze, és amelyben tudományos igényességgel mutatják be a keresztényüldözést. Azt mondta, az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkárság egyik fő missziója a humanitárius segítségnyújtás az üldözött keresztényeknek, ugyanakkor fontos a szemléletformálás is, ezért adják ki már a negyedik Budapest-jelentést a keresztényüldözésről. A kötetben bemutatják a keletre és délre, Afrikában és Ázsiában tapasztalható keresztényüldözést, de
új elemként szót ejtenek az Európában és a nyugati országokban egyre erősödő keresztényellenességről is.
Emellett bemutatják, hogy a Hungary Helps Program milyen eredménnyel járult hozzá az üldözött keresztények életének megóvásához, és ahhoz, hogy megmaradhassanak szülőföldjükön. Beszámolt arról is, hogy több intézmény mellett az NKE is csatlakozik a Red Wednesday kezdeményezéséhez, és vörös fénnyel festik be az épületet.
A magyar kormány elutasítja a keresztények elleni diszkriminációt
Azbej Tristan a konferencia nyitóelőadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereszténység társadalmi, természetföldrajzi és politikai határokat átívelő közösség. Tavaly napi átlagban 13 ember kényszerült életét adni Krisztushoz való ragaszkodása miatt, a Red Wednesday-en előttük tisztelegnek, hálát adnak a kiállásukért, és az ő kitartásukat állítják példaként az európai és a magyar keresztényeknek. Az államtitkár tájékoztatása szerint a Hungary Helps Program 2017 indulása óta a világ 64 országban 368 humanitárius, oktatási és fejlesztési projektet támogattak, és a program több mint kétmillió szükséget szenvedőhöz vitte el a magyar emberek segítségét. Szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a hitvallásuk miatt üldözött emberek nagy többsége keresztény.
A nyugati világ úgy viselkedik, mintha mindenki élete és az emberi méltósága védelmet érdemelne, csak a keresztényeké nem, a kormány viszont elutasítja, hogy a keresztények elleni diszkrimináció elfogadott.
Az Európai Uniónak és a nyugati világnak ki kell lépnie a tagadásból, el kell ismernie a keresztényüldözést, és a tettek mezejére kell lépnie – jelentette ki.
A konferenciát köszöntő Zahar Péter Krisztián, az NKE nemzetközi dékánhelyettese arról beszélt, az üldözött keresztények helyzete emlékeztet arra, hogy az alapvető emberi jogok, így a vallásszabadság védelme mindannyiunk közös feladata. Hozzátette, hogy a Red Wednesday nemcsak az üldözöttekért szól. – Megvilágítja azokat az értékeket, amikben hiszünk, és arra emlékeztet, hogy nekünk, akik szabadon gyakorolhatjuk hitünket, erkölcsi felelősségünk van azokért, akik nem élvezhetik ezt a szabadságot – fogalmazott.
