Magyarország és az Egyesült Államok megállapodása nem hitelfelvételről, hanem pénzügyi garanciavállalásról szól, amelynek célja a magyar gazdaság stabilitásának és a forint védelmének megerősítése. Ez a mechanizmus lehetővé teszi, hogy az ország gyorsan és hatékonyan reagáljon a devizapiaci spekulációkra, amelyekkel az elmúlt másfél évtizedben többször is szembe kellett néznünk.
Amikor egy nagyobb gazdaság (például az USA) pénzügyi védőpajzsot biztosít egy kisebb ország (például Magyarország) számára, az azt jelenti, hogy hitelkereteket, devizalikviditást vagy politikai hitelességet kínál, amellyel megelőzheti vagy enyhítheti a spekulatív támadásokat.
A pajzs hatása kettős. Pénzügyi, vagyis konkrét likviditást és eszközöket biztosít másfelől pszichológiai, jelzi a piacnak, hogy a támadás értelmetlen, mert erősebb háttér védi az országot. Ez a bizalmi hatás önmagában stabilizálhatja az árfolyamot – gyakran anélkül, hogy tényleges pénzügyi beavatkozásra lenne szükség.
Jelen esetben egyébként arról van szó, hogy az amerikai jegybank, a Fed megállapodik a Magyar Nemzeti Bankkal abban, hogy devizát (többnyire dollárt) biztosít a kisebb jegybanknak, hogy amikor szüksége van, az rá le tudja hívni. A Fed egyébként 2020-ban dollárswap-kereteket nyitott több feltörekvő piacnak. Kína szintén több ország – köztük Magyarország és Lengyelország – számára tart fenn jüan-swap lehetőségeket.
Szó van még stabilizációs hitelekről és elővigyázatossági hitelkeretekről. Így például több jegybank együttesen vásárolja a kisebb bankok által felkínált valutát, ezzel elriasztva a spekulánsokat.
Jó példa, hogy az euróövezetben a befektetők bíznak abban, hogy az EKB, vagyis az Európai Központi Bank nem hagy összeomlani egy tagállamot sem. Ez a bizalom még az eurózónán kívüli országoknak is közvetett stabilitást nyújthat.
Az Oeconomus szakértői szerint az operatív megoldások mellett a pénzügyi védőpajzs legerősebb hozadéka a pszichológiai hatás. A spekulánsok jellemzően addig támadnak, amíg hisznek abban, hogy a központi bank nem tud vagy nem mer beavatkozni. Ha viszont egy nagy és hiteles partner (például az USA vagy az EKB) nyílt támogatást jelez, a támadás kockázata túl magasnak tűnik. Ezt szemlélteti Mario Draghi 2012-es híres mondata:
Az EKB készen áll arra, hogy megtegyen mindent az euró védelmében.
Ez az egy mondat elég volt ahhoz, hogy leállítsa a dél-európai kötvények elleni spekulációt, anélkül, hogy tényleges pénzmozgás történt volna. A pajzs tehát nemcsak pénzügyi, hanem geopolitikai eszköz is – a bizalom, a stabilitás és a hitelesség jele, és nem feltétlenül arról szó, hogy egy ország hitelt kap vagy ad egy partnerországnak.
