– Személy szerint is a legnagyobb vesztesek közé tartozom azzal, hogy itt hagyott bennünket Potápi Árpád János barátunk – mondta Orbán Viktor csütörtök délelőtt a Máérton. Emlékeztetett: a Máért időzítésekkel nincs nagy szerencsénk, ugyanis 2022 végén Duray Miklós ment el, tavaly pedig Pásztor István.
Potápi Árpád Jánosra emlékezve egy videót is levetítettek a Máért mai ülésén, ebből is idézett Orbán Viktor.
Ezt követően Potápi Árpád Jánostól idézett, aki azt mondta „szebb a világ velünk, mint nélkülünk.” Hozzátette: az államtitkár nagyon hiányozni fog.
A miniszterelnök elmondta: – Mindig úgy gondolkoztunk, hogy ha rendeződnek a világban a dolgok, és számunkra kedvező lehetőségeket tár fel, akkor a magyarok készen álljanak arra, hogy az erőket felhasználva meg tudjuk vetni a lábunkat, és számunkra kedvezőbb irányba tudjuk újra rendezni a világot. Szerinte a nemzetpolitikai eredményeink nem a megoldást, hanem a remény életben tartását jelentik.
A kormányfő elmondta, 2010 óta 1374 milliárd forintot költöttek nemzetpolitikára, ami évekre lebontva 100 milliárdot jelent – ez 2009-ig 9,1 milliárd forint volt. Kifejtette, a magyar parlament most tárgyalja a következő évi költségvetést, emiatt aktuális ez.
A miniszterelnök szerint szétcsúszóban van a világ, így kell helytállnunk benne. Mint mondta, „ha a világot nem tudjuk megmenteni, akkor legalább mentsük meg magunkat”. – Önmagunk megmentése egy fontos cél, amely ambiciózus, de indokolt is – idézte fel a miniszterelnök a múlt évi ülésen elhangzott gondolatait.
– Nem olyan bonyolult magyarnak lenni, egyszerűen bele kell nőni – idézte fel Potápi Árpád gondolatait. Mint mondta, az anyaország diplomáciai mozgásterének a bővülése a külhoni magyarok lehetőségeinek bővülését is jelenti.
Felidézte, hogy támogatást élvez a magyar békemisszió, az EU-csúcs kapcsán pedig megjegyezte, sok mindennel foglalkoznak az európai vezetők a brüsszeli buborékukban, csak az unió gazdasági versenyképességének fokozásával nem, itt, Budapesten viszont feladatot szabtak, és tettek egy utolsó kísérletet az európai versenyképesség megmentésére.
Európa elszegényedik, a magyaroknak saját utat kell találniuk
A miniszterelnök elmondta, a jegybank konferenciájáról érkezett ide, és amikor tegnap este írta a beszédét, akkor az egyik legérdekesebb példának azt találta, hogy
ha az Európai Unió ma az USA egyik tagállama lenne, akkor mi lennénk a harmadik legszegényebb tagállam.
Úgy véli, ezek a számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell egy saját út megtalálásán, ugyanis Európa jelenleg nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, hogy visszanyerje versenyképességét. Ha fél éven belül nem lesz érzékelhető változás, az európai versenyképesség behozhatatlanul lemarad.
A miniszterelnök szerint ha várunk, az unió nem fog olyan stratégiát kidolgozni, ami mindenkinek sikeres lehet. Hozzátette: a saját utunkat kell járni.
Meg kell barátkoznunk olyan gondolatokkal, mint a gazdasági semlegesség vagy a nemzeti önérdek
– fogalmazott. Mint kifejtette, ebben nem állunk olyan rosszul, ugyanis Magyarország meghozta azokat a döntéseket, amelyek nélkülözhetetlenek a nemzetpolitikához, hiszen robusztus gazdaságpolitika nélkül nincs nemzetpolitika sem, mert enélkül arról szólna a Máért az utóbbi években, hogy elmagyarázzuk egymásnak, mit miért nem lehet.
Az amerikai elnökválasztások eredménye kapcsán Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarország nem lesz egyedül a nemzetközi térben olyan kérdésekkel, mint a migráció megállításának kérdése, a békekötés az ukrajnai háborúban és az LMBTQ-lobbi terjedése. Egy átfogó USA–Magyarország-egyeszség kilátásairól elmondta, hogy javítani kell a két ország közötti, kettős adóztatást elkerülő megállapodáson. A magyar külpolitika legfontosabb szabálya, hogy a nehézségek beépített és állandó kísérőtársai, amelyeket azért vállal, hogy a küzdelmek árán végül eredményekre jusson, mint amilyen a legutóbbi négy évben történt Donald Trump kapcsán.
A román miniszterelnök pénteken Magyarországra látogat, ennek kapcsán Orbán elmondta, hogy a két ország kapcsolatának javulását reméli a találkozótól, és ez nem független az amerikai elnökválasztás eredményétől.
A miniszterelnök beszélt a szlovákiai helyzetről is. Mint mondta, olyan, korábban még abszurdnak tűnő helyzet állt elő, hogy a szlovák állami szuverenitás legelkötelezettebb képviselői a felvidéki magyarok. Megjegyezte, hogy az új Fico-kormány ebben a kérdésben jó támogatója a magyar kormánynak.
A szlovén kapcsolatoktól javulást remél a miniszterelnök, a korábbi állapotok visszatérését.
Ausztriában új helyzet van, a választást megnyerő párt helyett a második pártot kérték fel a kormányalakításra, mégsem jelentek meg NATO-csapatok diktatúrát kiáltva. A két ország kapcsolatát kiegyensúlyozottnak ítélte a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint az a tény, hogy Magyarország Horvátország egyik legfontosabb kliense a turizmus terén, átsegítheti a jelenlegi konfliktusokon is a két ország kapcsolatát.
A szerb–magyar kapcsolatok folyamatosan javulnak, ezért Pásztor Istvánnak és a pártját halála után átvevő fiának is köszönetet mondott a kormányfő. A két ország kormánya elkötelezett abban, hogy biztonsági és katonai kérdésekben is együttműködést alakítson ki.
Ukrajnáról azt mondta a miniszterelnök, hogy nem kerülhet közelebb az unióhoz, amíg bizonyos lépéseket nem hajt végre a magyar kisebbségek védelme érdekében, amelynek a magyar kormány is mindenképpen érvényt fog szerezni. Az Ukrajna és Oroszország között zajló háború viszont az első számú uniós kérdés. A miniszterelnök kifejtette, az USA-ban az előző kormányzat január 20-áig kezében tartja az összes döntést, az amerikai nép döntésével szemben azonban nem lenne helyes cselekedni, mégis ezt teszi a korábbi adminisztráció.
Úgy vélekednek, hogy most adnak meg mindent Ukrajnának a háborúhoz.
A kormányfő szerint ahol most tartunk, az a háború új szintje, ezért is retteg mindenki attól, hogy mi lesz most, milyen válaszcsapást ad Oroszország az amerikai rakéták használatára.
Én sem tudom, szeretnék megnyugtató dolgokat mondani, de nem tudok
– valotta be a miniszterelnök. Hozzátette: abban azonban biztos, hogy Magyarország ebben a bizonytalan helyzetben biztonságban van. Részben a NATO miatt, részben pedig azért, mert minket egyik fél sem tekint katonai ellenfélnek.
A kormányfő a magyar nemzetpolitikát úgy foglalja össze, hogy az ellenfeleink az első világháború után úgy döntöttek, hogy Magyarország legyen kicsi is szegény, ők 2010 után azonban azon dolgoznak, hogy Magyarország legyen nagy és gazdag. Reményét fejezte ki, hogy a most kitágult külpolitikai mozgásteret képesek lesznek ezen cél érdekében felhasználni.
Az 1999-ben alapított, idén huszonötödik éve fennálló Magyar Állandó Értekezlet a határon túli magyarság és a magyarországi politikai erők konzultatív, intézményes keretek között működő szervezete.
A miniszterelnök tavalyi beszédében többek között a kárpátaljai magyarság helyzetének drámai romlásáról, az orosz–ukrán háború okozta geopolitikai átrendeződésekről és az Európai Unió új világrendből való lehetséges kiszorulásának kérdéséről beszélt.
