Rákosrendező 130 hektáros területe már hosszú ideje szerepel a fővárosi fejlesztések listáján. A pályaudvar mára elveszítette korábbi funkcióját, és az egyik legnagyobb, egységesen fejleszthető rozsdaövezetté vált Budapest szívében. Az elmúlt években különböző elképzelések születtek a terület hasznosításáról. Ezek egyike volt a Karácsony Gergely által rendszeresen emlegetett, ám konkrétumokat nem megfogalmazó Budapest parkváros terv, amelynek értelmében 15 ezer lakás, kulturális intézmények és egy hatalmas park épülne a közterületen.
Vitézy Dávid és Karácsony Gergely közös javaslata részletesen kitér a fejlesztés elvárásaira, hangsúlyozva a közparkok kialakítását, a társadalmilag fenntartható lakásépítést és a modern közlekedési infrastruktúrát.
A dokumentumban a főváros világossá teszi, hogy a terület Budapest aranytartaléka, ezért a hasznosítása csakis szigorú városfejlesztési szempontok mentén történhet. Csakhogy Lázár János építési és közlekedési miniszter már több alkalommal, legutoljára néhány nappal ezelőtt egyértelművé tette: a kormány nyitott az együttműködésre a fővárossal. A miniszter azt ígérte, minden kérdést megtárgyalnak Budapest vezetésével és a lakossággal. Kijelentette: a területen csak olyan fejlesztés valósulhat meg, amely a budapestiek érdekeit szolgálja, és hozzátette, hogy a Rákosrendező fejlesztése nem mindenáron történik.
Mindezek ellenére a fővárosi előterjesztés több pontja olyan alapelveket rögzít, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a benyújtók politikai hasznot akarnak húzni a fejlesztésből, miközben egyetlenegy forinttal sem támogatnák azt.
Ilyen például az a kitétel, miszerint az új lakások húsz százalékát megfizethető bérlakásként kell kialakítani. Vagyis a 15 ezer ingatlanból 1500 bérlakás lenne. Ez a terv pedig egybevágna a Vitézy Dávid programjában megfogalmazottakkal, miszerint 2029-ig tízezer bérlakást építtetne az állam és a piaci szereplők bevonásával Budapesten. Emellett a javaslat kiáll egy zöldfolyosó kialakítása mellett is, amely a Nyugati pályaudvar térségét kötné össze Rákosrendezővel. A rendkívül ambiciózus parkfejlesztést azonban a főváros már évekkel ezelőtt, a Radó Dezső-tervben megígérte a fővárosiaknak. Így a Karácsony Gergely vezette főváros az állammal és a magánbefektetőkkel fizettetné meg az ígéreteinek megvalósítását.
Az előterjesztés ugyanakkor politikai üzenetet is hordoz. Egyik kiemelt pontja a kormányt arra szólítja fel, vonja vissza a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt státusát, és biztosítson teljes átláthatóságot a fejlesztési folyamatban.
A főváros továbbá azt is elvárja, hogy a területre vonatkozó építési szabályokat ne kormányrendeletben, hanem fővárosi hatáskörben határozzák meg.
Ezek a követelések azonban azt jelentenék, hogy a fővárosi önkormányzat extra jogköröket kapna a kezébe, és lehetősége lenne zsarolni a kormányzatot a fejlesztés engedélyeztetésével. A javaslatnak emellett az időzítése is beszédes. Alig néhány nappal Lázár János nyilatkozata után került napirendre az előterjesztés, amely lényegében megismétli a miniszter által már felvázolt alapelveket. A nyitott kapukat döngető javaslat azonban nemcsak a tartalmával, hanem azzal is üzen, hogy a főváros igényt tart a folyamatok irányítására, miközben semmilyen anyagi támogatást nem biztosítana Budapest legnagyobb rozsdaövezetének felszámolásához.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a Maxi-Dubaj projektről az ATV Egyenes beszéd című műsorában nemrég elmondta: az arab befektető most köti az adásvételi szerződést a magyar állammal, ennek a részleteit tárgyalják meg. Letette az első terveket ennek a 130 hektáros területnek a rehabilitációjára. A miniszter hangsúlyozta: nincs olyan nyugat-európai város Budapesten kívül, ahol ekkora telek volna a város közepén. Nagy kérdés, hogy mi lesz ezzel a telekkel, illetve az arab befektető mit akar csinálni és a kormány mit fog neki megengedni. Ezt meg kell beszélni a fővárossal és az emberekkel. A tárcavezető kiemelte: a kormány csak akkor épít, ha ez jó lesz a fővárosnak és az embereknek.
Nem mindenáron akarunk építeni, és a telken van jelenleg háromszázezer köbméternyi szemét, ami a budapestiek és az állam közös szemete, hiszen a régi leégett aréna és sportcsarnok is még mindig ott van. Azt először el kell vinni, a területet fel kell tárni, tehát rengeteg a teendő. Minden mostani befektetési szándéktól függetlenül kijelenthető, hogy ez a legértékesebb telek Budapesten, és nagy érdek fűződik ennek a hasznosításához, ha jobbá akarják tenni a fővárost
– mondta a miniszter.
