– A munkánk során megannyi nehéz sorssal találkozunk: a legtöbb ember számára elképzelhetetlen, milyen egy olyan házban élni, ahol a falak is áthűltek, és milyen érzés, amikor egy anya nem tud ételt adni a gyermekének, vagy meleg ruhába bújtatni és téli cipőt húzni a lábára – sorolja Gáncs Kristóf. Az Ökumenikus Segélyszervezet ügyvezetője hozzáteszi: noha szociális munkásként pontosan tudja, min mennek keresztül ezek az emberek, mégis újra és újra szembesül azzal, mennyire fontos, hogy ne fordítsuk el a fejünket.

– Az ételosztások alkalmával, amikor néhány óra után már minden porcikám átfagyott, mindig belém hasít a felismerés, hogy ezek az emberek, akik most sorban állnak, jobbára az egész életüket kint töltik – fogalmaz.
A segélyszervezet idén sem tétlenkedett, összesen háromszázezer alkalommal adtak ételt rászorulóknak, több mint 300 családnak adtak menedéket az átmeneti otthonaikban, és háromezer gyermekkel foglalkoznak egész évben a különféle programokon keresztül.
– A szervezet ezek mellett továbbra is jelen van, és segít az ukrán háború elől menekülőknek, de részt vettünk az árvíz visszaszorításával kapcsolatos munkálatokban, és a levonulás után is ott voltunk a családok mellett – idézte fel, kiemelve, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet idén 29. alkalommal indítja el az adománygyűjtését, az összegyűjtött pénz pedig nemcsak az ajándékozási célokat szolgálja majd, hanem az egész éves munkájukban jelent egy komoly hozzájárulást.
– Kimondhatjuk, hogy az egész éves működésünk elképzelhetetlen enélkül az ünnepi összefogás nélkül. De nemcsak az anyagi forrásainkat, hanem a mi lelkünket is feltöltik ilyenkor az adakozók, látni azt, hogy mennyi embernek fontos, hogy támogassa az elesetteket, az megerősít minket is, hogy van miért folytatnunk ezt a munkát – összegezte. Az Ökumenikus Segélyszervezet adventi adománygyűjtése már elindult, amennyiben szeretné támogatni a szervezet munkáját, a 1353-as segélyvonalon vagy ezen a linken tudja megtenni.
Segítség azoknak, akik sosem nőhetnek fel
Az adventi várakozás időszaka a legtöbbeknek a nagybevásárlásról és az ajándékok utáni rohanásról szól, a Tábitha ház lakói számára viszont az idő jelenti az igazi ajándékot, és az élet utolsó napjait igyekeznek ünnepelni – még együtt.