Magyarországon is célkeresztben a „bizalom bankja“, a hawala rendszer

Nagy előrelépés, hogy egy Európa-szerte keresett bűnöző, egy úgynevezett hawala bankár ellen sikerült a közelmúltban eljárást indítani a magyar hatóságoknak – nyilatkozta lapunknak Balog Gábor, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodán belül működő nemzetközi bűnözés elleni főosztály vezetője. Az alezredes a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a szír férfi éveken keresztül mozgatta a szerb–magyar határon működő egyik fajsúlyos bűnszervezet pénzét. Balog Gáborral ennek apropóján az embercsempészbandák által gyakran használt hawala rendszerről beszélgettünk.

Fotó: Bach Máté

Egyre inkább a magyar hatóságok célkeresztjébe kerül az elsősorban az arab világban ismert, bizalmi elven működő, úgynevezett hawala rendszer – többek között erről is beszélt a Magyar Nemzetnek Balog Gábor alezredes. Az illegális migráció ellen is fellépő, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodán (KR NNI) belül működő nemzetközi bűnözés elleni főosztály vezetője lapunknak elmondta, memrég egy Európa-szerte fontos szerepet betöltő bűnözőt, egy Svédországban élő szír hawala bankárt (hawaldárt) le is kapcsoltak a magyar rendőrség által indított eljárásban.

Hawala bankár egy budapesti kávézóban

A férfit még tavaly fogták el, miután a gyanú szerint az illető tagja volt a déli határszakasz szerb oldalán működő egyik bűnszervezetnek. Az ő feladata volt a hawala rendszeren keresztül az illegális határátlépőket szállító sofőrök kifizetése. 

Ennek során az illegális migránsok letétbe helyezték a határátlépést megelőzően a szerb határtól az osztrák határig történő átkísérés és szállítás 1500-3000 eurós fejenkénti díját és amennyiben a szállítás sikeres volt, mobiltelefonos alkalmazáson keresztül titkosított kódokkal a sofőrök kapcsolatba léphettek a gyanúsítottal, aki egy budapesti kávézóban vagy piacon kifizette a szervezetnél letétbe helyezettel megegyező összeget a szállítóknak. 

A szír férfi az eddigi gyanú szerint a 2020-2021-es években volt a bűnszervezet tagja, koordinálta az embercsempészéshez kötődő, hawala tevékenységből származó pénzek Európára kiterjedő mozgatását.

Mi az a hawala rendszer?

A hawala rendszer vagy módszer eredete egészen a templomos lovagrendig vezethető vissza, de hosszú ideje az arab világhoz kötik. Ez egy alternatív pénzátutalási, az egész világon elterjedt, személyes bizalmi kapcsolatokra épülő rendszer, amely elkerüli a bankok hálózatát. Általában azok veszik igénybe, akik nem szeretnék, hogy a kilétük ismertté váljon a hatóságok előtt. 

A pénz úgy jut célba, hogy az elején igazából nem mozog. Aki küldeni akar valahová egy bizonyos összeget, az megkeresi valamelyik hawaldárt és átadja neki a pénzt. A hawaldár ezek után üzen kollégájának a célállomáson, és megbeszélik, hogy kinek és mennyit kell kifizetnie. Az eredeti összegből persze levonják a jutalékot.

Az embercsempészek közkedvelt módszere

Az alezredes lapunknak elmondta, hogy a magyar rendőrség az embercsempészésnél találkozik a hawala rendszerrel, például, amikor az elfogott gyanúsítottak arról számolnak be, hogy a kifizetések ezzel a módszerrel történtek. Balog Gábor hozzátette: ez a módszer a legális pénzügyi rendszert kerüli meg pont azért, hogy ne legyen visszaellenőrizhető, nyomonkövethető. Ennek oka, hogy a hawala rendszerben mozgó pénzek is bűncselekményekből, például kábítószer-kereskedelemből, fegyvercsempészésből származnak. 

Ezeket visszaforgatják vagy legális, vagy további illegális tevékenységbe, úgymint a terrorizmus finanszírozása – tette hozzá az alezredes, megemlítve, hogy a ki- és befizetéseket irodáikból a hawaldárok, más néven hawala bankárok (például az elfogott szír férfi) szervezik. 

Az irodák között mozognak a hawala futárok, akik a pénzeket mozgatják, és átadják a célszemélyeknek.

Heti sok százezer eurós pénzáramlások

Balog Gábor azt is hangsúlyozta, hogy óriási összegekről van tudomásuk, hetente több százezer euró mozog csak az európai irodák között. Mivel a nyugat-balkáni útvonalon Európába irányuló illegális migrációnak a kiindulópontja is Törökország (ahonnan végül elindulnak az oda érkező szírek, pakisztániak, afgánok, kurdok), ezért ezek a hawala irodák is ott a leginkább elterjedtek, de szép számmal vannak Németországban is – emelte ki az alezredes, hozzátéve, hogy 

Törökország különös bánásmódot biztosít a migránsoknak, de előbb-utóbb úgy döntenek, hogy elindulnak Európa felé – tette hozzá Balog Gábor, aki azt is elmondta, hogy amikor ez megtörténik, akkor szükség van az embercsempészek tevékenységére és az ehhez szükséges pénzösszegek befizetése történik egy ilyen hawala irodában. 

Legális vállalkozások mögé bújnak a hawala irodák

A nemzetközi bűnözés elleni főosztály irányítója arra is kitért, hogy a hawala irodák legálisan működő különböző üzleti vállalkozások, például pénzváltó vagy kis kávézó, utazási iroda vagy telefonbolt. Azonban a legális tevékenység mellett ezekben az irodákban, nyilvántartás és azonosító alapján, a pénz befizetése után szervezik le sok esetben az illegális migránsok Nyugat-Európába jutását. 

A szolgáltatásért nincs átutalás, nincs pénzmozgás, ez személyes, bizalmi rendszer az irodák között. A sápját persze leveszi a hawaldár is az irodában, de megkapja a pénzét például az a futár is, aki később a készpénzt szállítja egyik irodából a másikba, a számlát ugyanis az üzlet végén mindig kiegyenlítik. A futárok a hawala bankárokhoz hasonlóan általában szír, pakisztáni, egyiptomi, afgán vagy esetlegesen török személyek.

Nemzetközi együttműködés

A főosztályvezető elárulta: ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a migráns letétbe helyezi a pénzét mondjuk Törökországban, amit csak akkor fizetnek ki az útvonalon lévő embercsempészésben különböző szerepet vállalóknak, amikor a szállítás sikeres. 

Mindezt persze bizonyítani kell, például videófelvétellel, vagy sok esetben kódokat mondanak, például egy megbeszélt euróbankjegynek a sorszámát. A kommunikáció telefonon, de azon belül is főként internetalapú chatfelületen működik – hangsúlyozta Balog Gábor.

Balog Gábor kiemelte, hogy Magyarországon az embercsempészések felderítésével párhuzamosan látóképbe kerülő elkövetőkkel kapcsolatos pénzmozgásokat a társszervekkel közösen nyomon követik, és az általuk beszerzett bizonyítékokat a külföldi társhatóságokkal folyamatosan megosztják. A szükséges intézkedéseket hazai és nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében minden esetben azonnal megteszik. Az alezredes hozzáfűzte azt is, hogy a magyar rendőrség a hawala rendszert is érintő embercsempészéses ügyekben mindig nemzetközi együttműködés keretében jár el, van több folyamatban lévő nyomozás is. Nagyon jó a kapcsolat például a török szervekkel, hiszen ott mind a rendőrséggel, mind a csendőrséggel együtt kell dolgozni, amiben segítségükre van egy magyar összekötő tiszt is, aki Isztambulban látja el a feladatát – emelte ki a nemzetközi bűnözés elleni főosztály vezetője.