Műszak karácsonykor: így töltik az ünnepet az egyenruhások munka közben

Milyen hagyományok mentén telnek az ünnepek a tűzoltók, a mentők és a rendőrség körében? Melyek a leggyakoribb esetek a karácsonyi időszakban, és hogyan kerülhetjük el ezeket? Na meg persze mit szólnak ahhoz otthon, hogy nem a szeretteikkel, hanem a laktanyában és a bázison telik a karácsony? Egyenruhások mesélnek.

Fotó: Kurucz Árpád Forrás: _MagyarNemzet/www.arpadkurucz.com

„A tűzoltóknak nincs olyan, hogy ünnepnap, nekik kétféle nap létezik: szolgálati nap és pihenőnap. A tűzoltók 24/48-as szolgálati rendben dolgoznak, ami annyit jelent, hogy egy szolgálati napot két pihenőnap követ. Reggel hatkor felveszik a szolgálatot, ami másnap reggel hatig tart. Ha a szolgálati nap karácsonyra esik, akkor karácsonykor dolgoznak, hiszen életet menteni, tüzet oltani mindig kell” – jelezte Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

 

Fát díszítenek, jótékonykodnak

Mukics Dániel megjegyezte, ha éppen nincs riasztás, a tűzoltók akkor sem tétlenkednek a laktanyában: helyszíni gyakorlatokat tartanak iskolákban, kórházakban, a laktanya udvarán gyakorolnak, sportolnak, továbbképzik magukat, két riasztás között pedig a közös ünneplésre is jut idő.

„Van, ahol megajándékozzák egymást a kollégák, karácsonyi menü készül, fát díszítenek, és együtt fogyasztják el az otthonról hozott süteményeket. Ez mifelénk egyáltalán nem szokatlan, hiszen itt sokkal szorosabb kapcsolatok alakulnak ki, mint más munkahelyen. Itt két munkatárs nemcsak együtt dolgozik, hanem az életüket is rábízzák a másikra, hiszen egy tűzesetnél egymásra vannak utalva a tűzoltók. Sok tűzoltóságon az ünnepek alkalmával jótékonysági akciókat is szerveznek, rászorulóknak gyűjtenek ajándékot és tartós élelmiszert. Mások kórházakba látogatnak el, mint tűzoltómikulás vagy épp segítenek a Mikulásnak emelőkosaras járművel bemászni a kórház emeleti ablakán” – fogalmazott az alezredes.

„És hogy mit szól ehhez a család? Megszokták már, hogy a szenteste vagy a karácsony nem mindig december 24-én kezdődik. Egy nappal előtte vagy utána, ahogy épp a szolgálat alakul. De azért egy-egy komolyabb beavatkozás után illik hazatelefonálni, hogy minden rendben van” – árulta el Mukics Dá­niel, aki egyben megjegyezte, annak érdekében, hogy ne a tűzoltókkal kelljen töltenünk az idei karácsonyt, nem árt betartani néhány alapszabályt.

Kiemelte, évente ötven lakástűz keletkezik adventi koszorúk miatt, de a karácsonyfa miatti tüzek is dobogós helyen végeznének. 

„Sokan már december elején karácsonyfát állítanak, ami miatt ezeket a fenyőket már november közepén kivágták, amelyek aztán egy fűtött épületben rövid időn belül nagyon kiszáradnak. A kiszáradt fenyő pedig annyira jól ég, hogy ha meggyullad egy ponton, csak néhány másodperc, és az egész fa lángolni fog, és mindent meggyújt maga körül” – mutatott rá, egyben azt tanácsolta, hogy a fenyő kiszáradását némileg késleltethetjük, ha a megvásárlást követően egy vödör vízben tároljuk, vagy olyan fenyőtalpat választunk, amelyben vízben áll a fenyő. Így magasabb a nedvességtartalma, és nehezebben gyullad meg.

Fotó: Kurucz Árpád 

„Akár igazi, akár műfenyőnk van, alapszabály, hogy a karácsonyfát fűtőeszköztől, bármilyen hőforrástól legalább másfél méterre tegyük. Ne díszítsük gyertyákkal vagy csillagszórókkal. A hagyományos izzók nagyon felforrósodhatnak, ezért inkább LED-égősort tegyünk rájuk. De még ezt is kapcsoljuk ki éjszakára” – sorolta.

A fényfüzérekkel, égősorokkal, karácsonyi díszkivilágítással kapcsolatban elmondta, semmiképp se használjunk hibás, piacon vagy aluljáróban vásárolt termékeket. Ha hosszabb a fényfüzér vezetéke vagy a hosszabbító, mint amilyenre épp szükségünk van, akkor is ki kell fektetni az egészet.

„Ha összetekert állapotban helyezzük feszültség alá, annyira fel fog forrósodni, hogy meg fog gyulladni” – jegyezte meg, de óva intett a csillagszórók használatával kapcsolatban is. Kifejtette: ezek igencsak veszélyesek, mert 1000 és 1600 Cel­sius-fok közötti hőmérséklettel égnek, a forró szikrák egészen messze is elpattanhatnak és nagyon könnyen meggyújthatják a környezetüket.

 

Csak addig süssük, amíg a recept javasolja

Az ünnepi menüről a tűzoltó elmondta: a nagy kapkodásban előfordul, hogy megfeledkezünk az ételről, és az több időt tölt a sütőben, mint ahogyan azt a recept javasolja.

„Azért, hogy megelőzzük a tüzet, állítsuk be a telefonunkon az időzítőt akkorra, amikor elkészül az étel vagy amikor meg kell keverni. Ha mégis ügyetlenek voltunk, és meggyulladt a tűzhelyen az étel, ne oltsuk vízzel, mert csak nagyobb lesz a tűz. Ha például égő olajat oltanánk vízzel, akkor a víz szabályosan ki fogja robbantani az égő olajat, az pedig mindent meggyújt maga körül. Ehelyett tegyünk rá fedőt, és kapcsoljuk ki a tűzhelyet. Ha pedig a sütőben gyulladna meg az étel, egyszerűen kapcsoljuk ki a sütőt, és várjuk meg, míg a tűz kialszik. Ha nem akarjuk felgyújtani a konyhát, tartsuk rendben a tűzhely környezetét” – fejtette ki.

Mukics Dániel végül arra is kitért, a megelőzés egyik legjobb eszköze a füstérzékelő, amely már mindjárt a tűz keletkezésekor hangosan sípol, így azonnal tudomást szerzünk a tűzről.

„Azoknál az eseteknél, ahol volt füstérzékelő, nem történt tragédia, nem volt sérülés, sőt még nagyobb tűz sem. Lehet, hogy egy füstérzékelő nem a legkreatívabb karácsonyi ajándék, de biztos, hogy a legpraktikusabb. Egyedül élő idős szeretteinknek vegyünk karácsonyra egy füstérzékelőt. Az ajándék kibontása után már csak annyi dolgunk van, hogy a szoba közepén a plafonra szereljük. De a legjobb, ha ezzel együtt beszerzünk egy néhány ezer forintos porral oltó tűzoltó készüléket, amit bátran használhatunk még elektromos tüzekhez is” – javasolta.

 

Földön és a levegőben, ilyenkor is

„A túlevés, a túlivás, vagyis az emésztőrendszeri betegségek dobogósok az ünnepi időszakban, de a háztartási balesetek száma is megsokszorozódik ezekben a napokban. A fenyőfafaragástól indul, majd a ház feldíszítésén át egészen az ünnepi menü készítéséig az égési vagy vágási sérülések azok, amelyekhez riasztanak minket” – vette át a szót Jászkuti Ákos mentőorvos, aki a földi és a légi mentésben egyaránt dolgozik.

A doktor kifejti, a légi mentőknél a téli időszakban a műszakok idejét a napkeltéhez és a napnyugtához időzítik, így reggel 8-tól délután háromig tudnak elindulni bevetésre. 

Ilyenkor a már jól bevált rutin mentén indul a nap, a reggeli kávé mellett előkerülnek az életmentéshez nélkülözhetetlen eszközök: vénázó- és légútbiztosítási készlet, fecskendők, szondák, varróeszközök, hűtött gyógyszerek, maszkok, oxigénpalack, majd a hordágy és végül friss vér is kerül a mentőhelikopterbe. A doktor egy övtáskát is magára tesz, ebben érfogók és ollók sorakoznak, de mindig jut hely egy barna plüssmackónak is.

Jászkuti Ákos szerint a légimentőknél nincs olyan, hogy év végi fáradtság. Fotó: Kurucz Árpád

Amíg a helikoptert belül megpakolják, kívül a műszaki állapotát ellenőrzik, még a műszak megkezdése előtt. Jászkuti Ákos szerint nemcsak a mentésben dolgozóknak fontos leltárt készíteni, hanem otthon is, és beszerezni néhány gyógyszert, mint a fájdalom- és lázcsillapító, de mielőbb váltsuk ki a krónikus betegségre szedett gyógyszereinket is. Ami pedig a kisgyermekes családokat illeti, szintén érdemes feltölteni a jól bevált orvosságokkal a szekrényt.

 

Menetrend szerint jön a baj

Arra a kérdésre, milyen feladataik vannak a téli időszakban vagy az ünnepek alatt, a mentő elárulta, jellem­zőek a közlekedési balesetek, és a magasról esés is sűrűn előfordul.

„A földi mentésben viszont nincs ilyen különbség, télen inkább a krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedők igényelhetnek több beavatkozást. Sajnos gyakoriak ilyentájt a kihűléses esetek, amikor teljesen fűtetlen lakásból szállítunk kórházba beteget, kritikus állapotban. De a másodlagos kihűlés sem ritka, ez azt jelenti, hogy a beteg nagy mennyiségű alkohol- vagy drogfogyasztást követően kerül életveszélyes állapotba” – jelezte, majd azzal folytatta, a karácsonyi időszakban pedig szintén tipikusnak mondható esetekkel találkoznak.

Az életmentő eszközök mellé mindig kerül egy plüssmackó is.  Fotó: Kurucz Árpád

Jászkuti Ákos megjegyezte, ebben a hivatásban nem jellemző az év végi fáradtság, és nem érzik nehezebbnek sem az év utolsó heteit, hiszen a huszonnégy órás szolgálat miatt egészen másképp vannak „huzalozva”.

„Amíg más munkahelyeken jellemzően nagy a hajtás az év utolsó időszakában, nálunk teljesen kiszámíthatatlan, melyik nap miképp és mivel telik, mennyire megterhelő egy eset vagy hány riasztás érkezik be” – magyarázta, hozzátéve, hogy az ünnepek az állandó készenlétben lévő szervezeteknél ugyanakkor mindig különleges.

„Ez a hivatás nem egyszerű, sok tragédiával, emberi sorsokkal találkozunk, amelyek ránk is hatással vannak. Az év ezen szakaszában is hálát adunk a családjainkért, akik elfogadják és egyben támogatják, hogy egy olyan hivatást választottunk, ami a segítségnyújtásról szól, és ahol mindig menni kell” – fogalmazott Jászkuti Ákos.

 

Egymásnak is segítenek a rendőrök

„Hasonlóképp vannak az ünnepekkel a rendőrök is, hiszen náluk is minden nap egyforma, mármint a szolgálatban. – Aki rendőrnek áll, az hivatást választ, és tisztában van azzal, hogy egy egyenruhásnak dolgoznia kell hétvégén és ünnepnapokon is”  – vélte Pre­gun Kálmán György rendőr alezredes, a Készenléti Rendőrség II. bevetési osztályának osztályvezetője, aki rögtön hozzá is tette, természetesen a szolgálatszervezésnél figyelembe veszik az egyéni kéréseket és a családi körülményeket, így ha lehetőség van rá, és a szolgálati feladatok engedik, akkor a kisgyerekes szülőket igyekeznek nélkülözni szenteste, míg a fiatal kollégáknak – akik még szeretnek bulizni – inkább a szilvesztert teszik szabaddá. Persze a legfontosabb, hogy az utasításba kapott feladatot maradéktalanul végre tudják hajtani.

A rendőr alezredes emlékeztet, a Készenléti Rendőrség az ország teljes területén szolgál és véd: a válogatott focimeccsektől kezdve a legnagyobb rendezvényekig szinte minden kiemelt eseményt ők biztosítanak.

 A feladatok így igencsak szerteágazók, ugyanakkor változatosak is, hosszú távra előre tervezni azonban nem mindig lehet.

 Így előfordul, hogy egy egység egyik nap még Budapesten dolgozik, de másnap már az ország másik végében, ám a sokrétű munka ellenére nem feledkeznek meg arról sem, hogy egymásra figyeljenek.
„Az ünnepre való hangolódást nemcsak az osztályokon felállított karácsonyfák segítik, hanem a másikért való tenni akarás is. Minden évben év végén ugyanis gyűjtést szervezünk azon kollégáinknak, akik családi helyzetük vagy egészségi állapotuk miatt sajnos támogatásra szorulnak”  – számolt be az alezredes egy, mára hagyománnyá vált kezdeményezésükről, amit a parancsnok hívott életre.