„Amikor 2010-ben átvettük a város vezetését, az derült ki, hogy már 2009-ben valamennyi szerelvénynek meg kellett volna érkeznie, ehelyett összesen egy darab volt ezekből Magyarországon, és annak sem volt típusengedélye” – szögezte le a korábbi főpolgármester.
Tarlós István az Alstom-üggyel kapcsolatban felidézte, hogy a francia multinacionális vasúti gyártóra büntetőjogi megállapítást tett az OLAF, mindezt a 2010 előtt kötött szerződések miatt.
„Mi megszüntettük például az Alstomnál azt a vis maior kitételt, hogy ha nincs egy szerelvénynek típusengedélye, annak az árát akkor is ki kell fizetni. Ez a kitétel azt jelentette, ha egy szerelvény örökre benn marad a remízben, ha a város soha nem használja, akkor is fizetni kell érte. Ezt mi eltöröltük. A típusengedélyeket egyébként nem is az Orbán-, hanem a Bajnai-kormány idején tagadta meg a hatóság, tehát még azt sem lehet állítani, hogy Demszky Gáborék ellen irányult volna az engedélyek elutasítása” – árulta el.
Tarlós István sérelmezte, hogy az említett cikkben háromszor is félrevezető kontextusban használták a nevét, miközben Demszky Gáborról csak annyit írtak, hogy az ő idejében kezdődtek el a 4-es metró munkálatai.
A Budapestet 2010 és 2019 között vezető jobboldali főpolgármester hangsúlyozta, hogy az OLAF-jelentés az ő ciklusuk idejére nem tett semmilyen észrevételt a 4-es metró szerelvényeinek a beszerzésével kapcsolatban.
„Amikor mi vezettük a várost, már több mint 1200 többletkövetelés volt. Mérhetetlen kötbéreket kellett visszaalkudnunk, majdnem egy évig küzdöttünk ezekkel, de végül sikerült 36 milliárd forintot visszanyernünk a fővárosnak. Ezeket a módosításokat jóváhagyta a közgyűlés, jóváhagyta a kormány. És ez a felháborító, hogy ezekről valamiért nem emlékezik meg a cikk” – zárta szavait Tarlós István, hangsúlyozva, hogy ők nem elvesztettek, hanem visszaszereztek pénzt Budapestnek, amit annak idején az illetékes szakminisztérium is megerősített egy levélben.
