– Korábban polgári peres eljárásban indítottunk kártérítési pert a somfalvai önkormányzat ellen, mert egy konkrét esetben a lezárt határ miatt nekünk is kerülni kellett és ezzel kárunk keletkezett. Hangsúlyoztuk azonban, hogy nem a pénzről van szó, hanem arról, amiben hiszünk, hogy a XXI. században egy ilyen diszkriminatív, határt lezáró rendelkezésnek nincs helye – mondta a Kisalföldnek a somfalvai önkormányzatot beperlő NZP Nagy Legal ügyvédi iroda munkatársa, Ruzicska Máté, aki azzal a kérelemmel fordult az Osztrák Alkotmánybírósághoz, hogy az önkormányzat semmisítse meg a sétálóutcát létrehozó rendeletét.
– Az NZP Nagy Legal ügyvédi iroda több pert is indított a somfalvai önkormányzat ellen, mert lezárták a határátkelőt Ausztria és Magyarország között. Most, bár nem végleges a döntés, nagyon örülünk, mert más is úgy látja, hogy az álláspontunk helyes – jegyezte meg Ruzicska Máté.
Szembemegy a közös európai megállapodásokkal?
Mint korábban megírtuk, az elmúlt években a magyar Ágfalva és az osztrák Somfalva közötti határátkelő az ingázók fontos útvonalává vált. Csakhogy a megnövekedett forgalom miatt több lett a baleset is, ezért az osztrák település polgármestere 2023-ban korlátozást vezetett be.
Az év júliusától már csaknem 160 eurós (hatvanezer forint) díjat kellett fizetniük, akik Ausztriába akartak menni a Somfalva (Schatterndorf) és Ágfalva közötti határátkelőn.
A díj két évre szól és nagy része levásárolható az ottani boltokban, de az ingázók így is méltánytalannak tartják.
A Magyar Nemzet azt is megírta, hogy Somfalván automata pollereket, azaz süllyedő oszlopokat helyeztek el, amelyek megakadályozzák, hogy az autók engedély, azaz matrica nélkül átlépjék a határt. Ha a rendszer észleli a matricát a járművön, az oszlopok leereszkednek, és az autó átlépheti a határt.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter 2023 július elején arra kérte az osztrák európai integrációs minisztert, aki az európai forrásokat is felügyeli, hogy „legyen kedves, és tegyen lépéseket, hogy Burgenland tartomány vagy a helyi önkormányzat ne hozzon olyan lépéseket, amelyek a közös európai megállapodásokkal ellentétesek”.
Én azt gondolom, hogy nemcsak egyértelműen nekünk van igazunk, de az európai szabályok is azt diktálják, hogy ezeken a határátkelőhelyeken szabaddá kell tenni az átjárást
– hangsúlyozta a külügyminiszter. A Hír TV-nek nyilatkozó helyi lakosok pedig arról beszéltek, hogy a két településen gyakorlatilag megszűnt az állampolgárok között a kapcsolat, míg korábban rendszeresen szerveztek közös programokat.
Most született döntés
– A korábbi keresetünket a Kismartoni Tartományi Bíróság elutasította, mondván, nem jár kártérítés azért, mert kerülnünk kellett. Ahogy korábban említettük, folyamatban volt még egy hosszadalmasabb közigazgatási per is az önkormányzat ellen, ahol most született döntés. Az eljáró Burgenlandi Közigazgatási Bíróság a keresetlevelünkben megfogalmazott alkotmányossági kritikákkal egyetértett, ezért az osztrák alkotmánybírósághoz fordult azzal a kérelemmel, hogy az önkormányzat sétálóutcát létrehozó rendeletét teljes egészében semmisítse meg – adott tájékoztatást az ügy részleteiről Ruzicska Máté.
Hozzátette: a bíróság egy alaposan megindokolt kérelemben több problémát felsorolt a somfalvai önkormányzat rendeletével kapcsolatosan.
Így például azt, hogy a döntés előtt semmiféle szükséges társadalmi egyeztetés nem volt.
A rendelet a jogállamiság alapelvébe ütközik, az önkormányzatnak nem is lett volna kompetenciája a rendelet meghozatalára. A jogszabályt nem a törvényben meghatározott közlekedésbiztonság céljából, hanem az ingázó forgalom kizárására hozták létre. Abban az esetben is, ha az önkormányzatnak lenne kompetenciája, szükséges lett volna az ütköző közérdekek utazók és helyi gyalogosok közötti mérlegelése, amire semmilyen formában nem került sor.
– Az önkormányzat által felkért szakértő az általunk beadott közérdekű adatigénylésre kapott válasz szerint a polgármester személyes ismerőse, ráadásul nem közlekedéstechnikai, hanem építészeti szakértő. Maga a szakvélemény pedig következetlen és megalapozatlan. A rendelet a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvébe ütközik. A következő hónapokban az alkotmánybíróság írásbeli állásfoglalást kér a felektől, majd döntést hoz arról, hogy megsemmisíti-e az önkormányzat rendeletét – tette hozzá a jogász.
