Begyűrűzött a nyugati trend – egyre gyakoribb a pártpolitikai alapú diszkrimináció a felsőoktatásban

A Transzparens oktatásért projekt megbízásából a Bayes Research egy hatszáz főt felölelő, országos lefedettségű, anonim, online kérdőíves közvélemény-kutatást készített, amelyben magyarországi egyetemek hallgatói mondták el véleményüket a felsőoktatásban megjelenő politikai diszkrimináció kapcsán.

Fotó: MTVA/Balaton József

A Transzparens oktatásért szervezet legújabb kutatásából kiderült, hogy a hallgatók közel negyede tapasztalta tanulmányai során, hogy egy oktatója szerepéből kilépve politikai állásfoglalást tesz. A válaszadók öt százaléka nyilatkozott arról, hogy személyesen is hátrány érte világ- vagy politikai nézetei miat. A kérdőív három fő részre, kérdéscsoportra oszlik fel a következők szerint: általános közérzet, személyes tapasztalatok és a személyes vélemény. A közvélemény-kutatásban tizenkét egyetem hallgatója vett részt. A részt vevő egyetemek az alábbiak: Széchenyi István Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Semmelweis Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Óbudai Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Milton Friedman Egyetem. Kutatási mintánkban arányosan vesznek részt a különféle felsőoktatási intézmények hallgatói, a felmérés reprezentatívnak tekinthető.

Az általános közérzetet vizsgáló kérdéskörben az irányadó felvetés az oktatók a hallgatók véleményére gyakorolt hatását igyekezett feltárni, általánosságban. A hallgatóknak több mint a fele (53 százalék) úgy véli, hogy az oktatók kulcsszerepet töltenek be abban, hogy a diákok miként vélekednek egyes témák, kérdések kapcsán.

A személyes vonatkozást elemző kérdéskör három fő elemre osztható fel. Meglepő, egészen magas (24 százalék) adat mutatkozik abban a kérdésben, hogy hányan tapasztaltak már oktatói oldalról nyílt pártpolitikai állásfoglalást. A következőkben a közvetlen és a közvetett nyílt diszkrimináció kérdése merült fel abban a vonatkozásban, hogy a saját véleményük miatt tapasztaltak-e a már a hallgatók hátrányos megkülönböztetést. Ebben az esetben nem beszélhetünk kirívó értékekről, viszont az elmondható, hogy a jelenség ott van az intézmények falai között.

Hányan tapasztaltak már oktatói oldalról nyílt pártpolitikai állásfoglalást? (Forrás: Transzparens oktatásért alapítvány)

A személyes véleményt vizsgáló kérdésben az egyik felvetés arra irányult, hogy az oktatás milyen mértékben formálja a felsőoktatásban részt vevő fiatalok életről alkotott véleményét a főbb kérdésekben (gyermekvállalás, függetlenedés és egyéb jelentőségteljes gondolat). 

Ebben az esetben elmondható, hogy a válaszadók többsége (57 százalék) úgy véli, hogy igenis van szerepe az oktatásnak az említett témákban.

Az egyetemeken való szabad véleménynyilvánítás esetében azt figyelhetjük meg, hogy a megkérdezettek 52 százaléka fel meri vállalni a saját véleményét az egyes felsőoktatási intézményekben. Ezzel együtt kiugróan magas (48 százalék) azoknak az aránya, akik nem érzik úgy, hogy szabad a véleménynyilvánítás az egyetemi közegben – ennek az okát is érdemes megvizsgálni, azonban jelen kutatásunk keretei nem terjednek ki ezen kérdéskör mélyebb elemzésére.