Az általános közérzetet vizsgáló kérdéskörben az irányadó felvetés az oktatók a hallgatók véleményére gyakorolt hatását igyekezett feltárni, általánosságban. A hallgatóknak több mint a fele (53 százalék) úgy véli, hogy az oktatók kulcsszerepet töltenek be abban, hogy a diákok miként vélekednek egyes témák, kérdések kapcsán.
A személyes vonatkozást elemző kérdéskör három fő elemre osztható fel. Meglepő, egészen magas (24 százalék) adat mutatkozik abban a kérdésben, hogy hányan tapasztaltak már oktatói oldalról nyílt pártpolitikai állásfoglalást. A következőkben a közvetlen és a közvetett nyílt diszkrimináció kérdése merült fel abban a vonatkozásban, hogy a saját véleményük miatt tapasztaltak-e a már a hallgatók hátrányos megkülönböztetést. Ebben az esetben nem beszélhetünk kirívó értékekről, viszont az elmondható, hogy a jelenség ott van az intézmények falai között.
A személyes véleményt vizsgáló kérdésben az egyik felvetés arra irányult, hogy az oktatás milyen mértékben formálja a felsőoktatásban részt vevő fiatalok életről alkotott véleményét a főbb kérdésekben (gyermekvállalás, függetlenedés és egyéb jelentőségteljes gondolat).
Ebben az esetben elmondható, hogy a válaszadók többsége (57 százalék) úgy véli, hogy igenis van szerepe az oktatásnak az említett témákban.
Az egyetemeken való szabad véleménynyilvánítás esetében azt figyelhetjük meg, hogy a megkérdezettek 52 százaléka fel meri vállalni a saját véleményét az egyes felsőoktatási intézményekben. Ezzel együtt kiugróan magas (48 százalék) azoknak az aránya, akik nem érzik úgy, hogy szabad a véleménynyilvánítás az egyetemi közegben – ennek az okát is érdemes megvizsgálni, azonban jelen kutatásunk keretei nem terjednek ki ezen kérdéskör mélyebb elemzésére.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!