Cél a világrekord: hamarosan vízre száll hajójával a magyar katona, hogy átevezze az Atlanti-óceánt

– A cél, hogy megdöntsük a világrekordot. Hogy mennyivel, azt majd a Jóisten dönti el meg a passzátszél – jelentette ki lapunkak Havasi Gergő tartalékos szakaszvezető. A Magyar Honvédség Sportszázadának katonasportolója arra vállalkozik, hogy másodmagával átevezze az Atlanti-óceánt. December 28-án indultak Magyarországról, január 6-án szállnak vízre a Kanári-szigeteknél, és végül Antigua szigetére fognak megérkezni. Havasi Gergő az interjúban beszélt motivációjáról, felkészüléséről és útjának részleteiről.

A tervek szerint december 28-án indulnak Magyarországról, január 6-án szállnak vízre a Kanári-szigeteknél, és végül Antigua szigetére fognak megérkezni.

A Főnix

A hajó, amivel nekivágnak a kihívásnak, Havasi Gergőtől a Főnix nevet kapta, amelyhez egy életre meghatározó élmény adta az ihletet: 2016-ban szívrohamot kapott, amelyben majdnem életét vesztette. Mint mondta, azért történt, mert túlterhelte magát. 

„Szerettem volna egyetemi hallgató lenni, sportoló lenni és pénzt is keresni, mert a szüleim nem tudtak támogatni anyagilag. De a három nem ment egyszerre: volt, hogy negyven percet aludtam nyolc óra helyett egész éjszaka, ez is vezetett a szívrohamhoz. A Főnix mint hamvaiból feltámadó szimbólum adja azt a felfogást, azt a tapasztalást, ami én vagyok”

 – fejtette ki.

Fotó: Havran Zoltán

A hajót Rakonczai Gábor tervezte és építette meg, amelybe a szakaszvezető is besegített. – Lamináltam, üvegszöveteztem, festettem, csiszoltam, tehát láttam a folyamatot, hogyan épül meg a Főnix – tette hozzá. 

Miután kész lett a hajó, elvitte Fa Nándor vitorlás szaktekintélyhez, aki alaposan átnézte a hajót: leterhelte, megnézte a ragasztás illesztési pontjait, ellenőrizte a tőkesúlyt. – Ő a saját tapasztalatai alapján azt mondta, hogy jó a hajó, ki fogja bírni az utat – magyarázta.

Jól teljesített a teszteken

Felidézte, ezután jött az első éles teszt, a Balatonon tette először vízre. Elmondása szerint fény derült néhány problémára, ami miatt át kellett alakítani a hajót. Miután az átalakítások megtörténtek, jött az utolsó próba az Adriai-tengeren. Kiemelte: az Atlanti-óceánon a nyílt vízen éjszaka 22, napközben 34 fok várható, folyamatos hátszéllel.

„Ezzel szemben az Adrián 8 fok volt, vizesek voltunk, fáztunk és 2 méteres hullámok voltak. A hajó mégis nagyon jól viselkedett, stabil volt a nagy hullámzásban, keresztbe is fordult egyszer és nem borult föl. Az elektromos műszerek is jól bírták, napelemről kapjuk az áramot, víztisztító készlet is jól működött. Még tengervizet is ittunk és itt vagyok, nem haltam bele”

– emlékezett vissza, majd hozzátette: előreláthatólag az óceánon a lehető legkedvezőbb körülmények várhatók: meleg lesz, egyenletes, folyamatos hátszéllel, és még az áramlat is segíti majd az evezést. 

Fotó: Havran Zoltán

– Rossz időjárás esetére azonban van viharprotokoll is. Hozzávetőlegesen 40-50 kilométer/órás szélnél már ki kell dobnunk a viharhorgonyt. Ez egy zsák, ami vízellenállást hoz létre a vízben, amely segít a hajó sebességének lassításában és stabilabbá válik vízen. De ha a viharhorgonnyal történik valami, akkor a hajó 1,6 méteres tőkesúlya egy 14 kilogrammos ólomkúppal biztosítja azt, hogy semmiféleképpen ne tudjon fölborulni – magyarázta. Mint mondta, 

több biztonsági elem mellett még van egy PLB vészjeladó is a hajóban. 

– Már úgy vásároltuk meg, hogy a mi nevünkre, a személyleírásunkra és a hajó leírására van beregisztrálva globálisan – magyarázta, majd hozzátette: ha bármikor megnyomja a vészjelet, a jeladó riasztja műholdon keresztül a parti őrséget, és azonnal elindulnak a megmentésükre.

Fontos a lelki felkészülés

Havasi Gergő elárulta azt is, természetesen van benne félelem. – Nem is egy esetleges balesettől, hanem egyszerűen a haláltól félek. Azonban ha az ember kicsit filozofikusan áll a kérdéshez, akkor rájön: itthon is van legalább akkora veszély, mint az Atlanti-óceánon. Csak azért gondoljuk, hogy ott sokkal nagyobb, mert nincs közel segítség, és mert ismeretlen – magyarázta. Szerinte ha az ember józanul gondolkodik, nem viselkedik vakmerően, és lelkileg is felkészül rá, akkor biztonságosan teljesíthető.

„Hiszek abban is, hogy a Jóisten nem azért hívott el erre az útra, hogy nekem ott ez valamilyen problémát okozzon, hanem azért, mert feladatom van ezzel”

– hangsúlyozta Havasi Gergő.

Fotó: Havran Zoltán

A hajón oldalán olvasható egy idézet Pál apostoltól: „A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megőriztem.” A szakaszvezető elmondta, sok jelent számára ez az igevers, ugyanis azt dédnagyapja emlegette sokat. 

– Ő a példaképem, ugyanis példaértékű élet élt, és igyekszem ezt követni – hangsúlyozta, majd hozzátette: „ha nagy médiafigyelmet kap az óceán átevezése, akkor szeretném azt úgy felhasználni, hogy ezzel pozitív értéket üzenjek, úgy, ahogy a dédnagypapám nekem üzent”. 

„Nehéz gyermekkorom volt, így jól tudom azt, hogy vannak akiknek rengeteg okuk lenne arra, hogy elkallódjanak. De ha csak egyetlen egy jó példa van, akkor az elegendő tud lenni, hogy visszatartsa őket az elzülléstől”

– mondta.

Szerinte ha dédnagyapjához hasonlóképpen tudja a jó példát vinni tovább, akkor van esély arra, hogy mást is inspirálni tudjon. – Mondhatják majd, hogy akkor ők is áteveznek majd a saját óceánjukon az életükben. Ha tudok nekik adni egy olyan kapaszkodót amilyet én kaptam a nagyapámtól, akkor már megéri átevezni az óceánt – vélekedett.

A cél a világrekord

– Teljesen mindegy mennyi idő alatt, de nagyon boldogok leszünk, ha át fogunk érni. Azonban úgy fogjuk egymást váltani az evezésben és olyan sebességet szeretnénk tartani, hogy megdöntsük az előző világrekordot – jelentette ki Havasi Gergő. Mint mondta, a korábbi rekord 40 nap, 5 óra és 31 perc. 

Szavai szerint ha ennek az eredménynek sikerül egy minimális kis töredékét is lefaragni, akkor az százszázalékos siker. 

– Mi tökéletesen elégedettek leszünk mindkét végeredménnyel, de a cél, hogy megdöntsük a világrekordot. Hogy mennyivel, azt majd a Jóisten dönti el meg a passzátszél – fogalmazott.

Borítókép: Havasi Gergő tartalékos szakaszvezető hajójával, amivel Szabó Norbert Ádámmal átevezik majd az Atlanti-óceánt (Fotó: Havran Zoltán)