Országszerte találkozhatnak az emberek a Szeretem, megvédem! toborzókampány plakátjaival, ahol mindig egy ismerős arc tekint vissza: Havasi Gergő tartalékos szakaszvezető. Januártól viszont nemcsak a honvédség arcaként lesz ismert, ugyanis másodmagával arra vállalkozott, hogy 5200 kilométert megtéve átevezze az Atlanti-óceánt.
Az országos ismerettség kapcsán elmondta, pozitív volt az emberek reakciója, és igyekszik önazonos karaktert képviselni, aki jó példát tud mutatni. – Célom is, hogy minél nagyobb figyelmet kapjon ez a küldetés. Nemcsak azért, hogy a szponzorok elégedettek legyenek, hanem hogy az egészséges sportos életmód, illetve az önismeret erősítésének üzenete minél több emberhez eljusson – tette hozzá.
Minden egy kávéval kezdődött
A tartalékos katonai szolgálat mellett Havasi Gergő egyetemen tanul és élsportoló kajakozó. Elmondása szerint az Atlanti-óceán átevezésének ötlete is közvetetten a sportághoz kötődik.
„Már két éve nem beszéltem egy kajakos csapattársammal, amikor egyszer csak ír nekem, hogy szia, megiszunk egy kávét?”
– idézte fel, majd hozzátette: még azt sem mondta el, miről lesz szó, mert szerinte ez nem Facebook-téma. – Már azt hittem egy porszívóügynök, és valami szerződést akar rámtukmálni, ugyanis ők szokták így felkeresni a régi ismerőseiket – jegyzete meg. Elmondása szerint miután régi sporttársa biztosította arról, hogy nem erről van szó, belement a találkozóba.
„Egyébként azért kerestelek meg, mert szeretném, ha áteveznéd velem az Atlanti-óceánt”
– idézte fel egykori csapattársa szavait Havasi Gergő. Mint mondta, nagyon meglepődött az ötleten, de azonnal igen mondott rá. – Egyből kialakult bennem az a zsigeri érzés, hogy ebből nagyon jó sztorik lesznek, mert nagyon szeretem az olyan kihívásokat, amikkel a saját határaimat feszegetem – magyarázta.
Szavai szerint iszonyú lelkes lett, de az alapoktól kellett utánanézni, miképp is lehet teljesíteni a kihívást. – A nulláról elkezdtük megkeresni azokat az embereket akik már teljesítették az átevezést, minden fontos információról megkérdeztük őket – mondta, majd hozzátette:
csapattársa sajnos közben magánéleti okok miatt kiszállt, így végül megkereste Szabó Norbert Ádámot, aki szívesen csatlakozott a kihíváshoz.
Havasi Gergő kiemelte, társával nagyon hálásak a Magyar Honvédségnek. – Nagyon sok oldalról támogatnak minket. Anyagilag és emberileg is teljes mellszéleséggel az expedíció mellé álltak – hangsúlyozta.
A tervek szerint december 28-án indulnak Magyarországról, január 6-án szállnak vízre a Kanári-szigeteknél, és végül Antigua szigetére fognak megérkezni.
A Főnix
A hajó, amivel nekivágnak a kihívásnak, Havasi Gergőtől a Főnix nevet kapta, amelyhez egy életre meghatározó élmény adta az ihletet: 2016-ban szívrohamot kapott, amelyben majdnem életét vesztette. Mint mondta, azért történt, mert túlterhelte magát.
„Szerettem volna egyetemi hallgató lenni, sportoló lenni és pénzt is keresni, mert a szüleim nem tudtak támogatni anyagilag. De a három nem ment egyszerre: volt, hogy negyven percet aludtam nyolc óra helyett egész éjszaka, ez is vezetett a szívrohamhoz. A Főnix mint hamvaiból feltámadó szimbólum adja azt a felfogást, azt a tapasztalást, ami én vagyok”
– fejtette ki.
A hajót Rakonczai Gábor tervezte és építette meg, amelybe a szakaszvezető is besegített. – Lamináltam, üvegszöveteztem, festettem, csiszoltam, tehát láttam a folyamatot, hogyan épül meg a Főnix – tette hozzá.
Miután kész lett a hajó, elvitte Fa Nándor vitorlás szaktekintélyhez, aki alaposan átnézte a hajót: leterhelte, megnézte a ragasztás illesztési pontjait, ellenőrizte a tőkesúlyt. – Ő a saját tapasztalatai alapján azt mondta, hogy jó a hajó, ki fogja bírni az utat – magyarázta.
Jól teljesített a teszteken
Felidézte, ezután jött az első éles teszt, a Balatonon tette először vízre. Elmondása szerint fény derült néhány problémára, ami miatt át kellett alakítani a hajót. Miután az átalakítások megtörténtek, jött az utolsó próba az Adriai-tengeren. Kiemelte: az Atlanti-óceánon a nyílt vízen éjszaka 22, napközben 34 fok várható, folyamatos hátszéllel.
„Ezzel szemben az Adrián 8 fok volt, vizesek voltunk, fáztunk és 2 méteres hullámok voltak. A hajó mégis nagyon jól viselkedett, stabil volt a nagy hullámzásban, keresztbe is fordult egyszer és nem borult föl. Az elektromos műszerek is jól bírták, napelemről kapjuk az áramot, víztisztító készlet is jól működött. Még tengervizet is ittunk és itt vagyok, nem haltam bele”
– emlékezett vissza, majd hozzátette: előreláthatólag az óceánon a lehető legkedvezőbb körülmények várhatók: meleg lesz, egyenletes, folyamatos hátszéllel, és még az áramlat is segíti majd az evezést.
– Rossz időjárás esetére azonban van viharprotokoll is. Hozzávetőlegesen 40-50 kilométer/órás szélnél már ki kell dobnunk a viharhorgonyt. Ez egy zsák, ami vízellenállást hoz létre a vízben, amely segít a hajó sebességének lassításában és stabilabbá válik vízen. De ha a viharhorgonnyal történik valami, akkor a hajó 1,6 méteres tőkesúlya egy 14 kilogrammos ólomkúppal biztosítja azt, hogy semmiféleképpen ne tudjon fölborulni – magyarázta. Mint mondta,
több biztonsági elem mellett még van egy PLB vészjeladó is a hajóban.
– Már úgy vásároltuk meg, hogy a mi nevünkre, a személyleírásunkra és a hajó leírására van beregisztrálva globálisan – magyarázta, majd hozzátette: ha bármikor megnyomja a vészjelet, a jeladó riasztja műholdon keresztül a parti őrséget, és azonnal elindulnak a megmentésükre.
Fontos a lelki felkészülés
Havasi Gergő elárulta azt is, természetesen van benne félelem. – Nem is egy esetleges balesettől, hanem egyszerűen a haláltól félek. Azonban ha az ember kicsit filozofikusan áll a kérdéshez, akkor rájön: itthon is van legalább akkora veszély, mint az Atlanti-óceánon. Csak azért gondoljuk, hogy ott sokkal nagyobb, mert nincs közel segítség, és mert ismeretlen – magyarázta. Szerinte ha az ember józanul gondolkodik, nem viselkedik vakmerően, és lelkileg is felkészül rá, akkor biztonságosan teljesíthető.
„Hiszek abban is, hogy a Jóisten nem azért hívott el erre az útra, hogy nekem ott ez valamilyen problémát okozzon, hanem azért, mert feladatom van ezzel”
– hangsúlyozta Havasi Gergő.
A hajón oldalán olvasható egy idézet Pál apostoltól: „A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megőriztem.” A szakaszvezető elmondta, sok jelent számára ez az igevers, ugyanis azt dédnagyapja emlegette sokat.
– Ő a példaképem, ugyanis példaértékű élet élt, és igyekszem ezt követni – hangsúlyozta, majd hozzátette: „ha nagy médiafigyelmet kap az óceán átevezése, akkor szeretném azt úgy felhasználni, hogy ezzel pozitív értéket üzenjek, úgy, ahogy a dédnagypapám nekem üzent”.
„Nehéz gyermekkorom volt, így jól tudom azt, hogy vannak akiknek rengeteg okuk lenne arra, hogy elkallódjanak. De ha csak egyetlen egy jó példa van, akkor az elegendő tud lenni, hogy visszatartsa őket az elzülléstől”
– mondta.
Szerinte ha dédnagyapjához hasonlóképpen tudja a jó példát vinni tovább, akkor van esély arra, hogy mást is inspirálni tudjon. – Mondhatják majd, hogy akkor ők is áteveznek majd a saját óceánjukon az életükben. Ha tudok nekik adni egy olyan kapaszkodót amilyet én kaptam a nagyapámtól, akkor már megéri átevezni az óceánt – vélekedett.
A cél a világrekord
– Teljesen mindegy mennyi idő alatt, de nagyon boldogok leszünk, ha át fogunk érni. Azonban úgy fogjuk egymást váltani az evezésben és olyan sebességet szeretnénk tartani, hogy megdöntsük az előző világrekordot – jelentette ki Havasi Gergő. Mint mondta, a korábbi rekord 40 nap, 5 óra és 31 perc.
Szavai szerint ha ennek az eredménynek sikerül egy minimális kis töredékét is lefaragni, akkor az százszázalékos siker.
– Mi tökéletesen elégedettek leszünk mindkét végeredménnyel, de a cél, hogy megdöntsük a világrekordot. Hogy mennyivel, azt majd a Jóisten dönti el meg a passzátszél – fogalmazott.
