Március végére kell olyan állapotban lennie az új KRESZ-nek, hogy elfogadhassa a kormány. Ezután egy viszonylag hosszabb idő lesz mire hatályba lép, mivel idő kell, hogy mindenki feltudjon készülni az új szabályok alkalmazására – írja a Híradó.hu. A portál többek között arról kérdezte Szálka Miklós közlekedési szakértőt, hogy melyek a legnagyobb módosítást igénylő területek.
– Korábban szóba került az új KRESZ-ben kerékpáros utcák kialakításának lehetősége. Ezeket a mellékutcákat csak a kerékpárosoknak jelölnék ki, ezáltal a mellettük futó fő forgalmi útról átterelődnének a biciklivel közlekedők. Így sokkal biztonságosabb lenne a mindennapi nagyvárosi közlekedés – mondta a szakértő, aki szerint elsősorban a mikromobilitás terén lenne szükség változtatásokra az új KRESZ-ben.
Szigorúan kellene szabályozni a kapucniban, fülhallgatóval a fülben való biciklis és elektromos rolleres közlekedést is, ez ugyanis nagyon rossz és veszélyes szokás.
– vélekedett a szakértő. Majd rámutatott: az összes érzékszervünkre szükség van ahhoz, hogy felismerjük a veszélyhelyzetet és hatékonyan tudjunk reagálni az elhárítás érdekében.
Szálka Miklós az elektromos rollerekkel kapcsolatban azt is fontosnak tartaná, hogy ha azokkal forgalmi vagy főforgalmi úton közlekednek, kötelezően megkülönböztető mellényt vagy övet kelljen viselni.
Továbbra is óriási veszélyt jelentenek az elektromos rollerekkel közlekedők. Sajnos annyi bicikliút nincs a városban, hogy kizárólag oda lehessen átterelni őket. 50-60 kilométer per órával is közlekednek velük, rendre szabálytalanul, szinte képtelenség időben reagálni rájuk
– hangsúlyozta ki a szakértő.
Szálka Miklós fontos és helyes lépésnek tartja a cipzármódszer támogatását is. A módszer lényege, hogy ha két autóvezető egy megszűnő sáv elejére ér, az egyiknek be kell engednie a mellette érkező autót, kvázi le kell mondania az elsőbbségéről a másik javára. „A cipzármódszerrel lényegében a közlekedési kultúra körébe tartozó magatartásformát szeretnék jogszabályba foglalni, ami mindig lehet, hogy nehéz feladat, de az új KRESZ egyik legfontosabb alapelve a közlekedés résztvevőinek együttműködésre való késztetése” – fogalmazott a szakértő.
A sebességhatárokkal kapcsolatos változtatási javaslatokra is kitért Szálka Miklós. A szakértő azok közé tartozik, akik ellenzik a 140-150 kilométer per órás sebességkorlát bevezetését a hazai autópályákon. „Nyugaton több országban megengedik a 150 kilométeres sebességet az autópályákon, de ott sem térít a biztosító, ha valaki akkora sebességgel közlekedve balesetet okoz” – mondta, majd hozzátette, azt viszont fontosnak tartja, hogy az autóbuszok 90, a traktorok pedig csak 60 km per órával közlekedhessenek lakott területen kívül.
