Az Arizonai Egyetem kutatói újabb összefüggést tártak fel az Alzheimer-kór kialakulása és a citomegalovírus (CMV) néven ismert herpeszvírus között. Az emberek többségében jelen lévő CMV általában nyugalmi állapotban marad az első fertőzés után, de bizonyos esetekben – például legyengült immunrendszer vagy krónikus fertőzés esetén – aktívvá válhat. A kutatók szerint az aktív vírus krónikus bélfertőzést idézhet elő, amely végül az agyat is károsíthatja – írja az Origó.
Hogyan juthat el a vírus az agyig?
A kutatók feltételezik, hogy a vírus a vastagbélből indul, majd a bolygóidegen keresztül juthat el az agyba. Elemzéseik során több mint száz emberi szövetmintát vizsgáltak, beleértve vastagbelet, bolygóideget, agyat és gerincvelői folyadékot. A CMV-t nemcsak ezekben a szövetekben, hanem a gerincvelői folyadékban is kimutatták.
Laboratóriumi kísérletek során kiderült, hogy az aktív vírus jelenléte növelheti az Alzheimer-kórra jellemző amiloid- és foszforilált tau-fehérje termelését, valamint közvetlen sejtkárosodáshoz vezethet.
Mi okozza a sejtkárosodást?
A kutatás arra is rámutatott, hogy a CMV befolyásolhatja az immunválaszt, különösen az úgynevezett mikroglia sejtek működését. Ezek az immunsejtek gyulladást okozó tevékenységükkel hosszú távon károsíthatják az idegsejteket. Az érintett személyeknél gyakrabban figyeltek meg az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó elváltozásokat, például amiloid-plakkokat és tau-fehérjecsomókat.
Korai felismerés és megelőzés
Bár a CMV rendkívül elterjedt, az aktív vírus és a krónikus bélfertőzés viszonylag ritkán fordul elő. A kutatók jelenleg egy olyan vérvizsgálaton dolgoznak, amely időben felismerheti a vírus aktív formáját. Ez lehetővé tenné, hogy antivirális kezelésekkel megelőzzék az Alzheimer-kór bizonyos típusainak kialakulását.
A kutatás eredményei az Alzheimer’s & Dementia: The Journal of the Alzheimer’s Association című folyóiratban jelentek meg.
Mi is az a citomegalovírus (CMV)?
A CMV a herpeszvírusok családjába tartozik, és jellemzően gyermekkorban fertőz először. A legtöbb esetben tünetmentesen zajlik, majd lappangó állapotba kerül. Csak legyengült immunrendszer vagy krónikus fertőzés esetén okoz problémát, például hosszan tartó gyulladásos folyamatokat, amelyek súlyosabb betegségek, például az Alzheimer-kór kialakulásához is hozzájárulhatnak.
