– A pozitív testkép nem csupán az önbecsülésünket növeli, hanem védelmet is nyújt a média által sugallt irreális szépségideálokkal szemben – mondta lapunknak Őry Fanni pszichológus, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) Pszichológia Doktori Iskolájának kutatója. Mint azt kifejtette, egy kutatásban azt vizsgálták, hogy milyen összefüggés áll fenn a test megbecsülése és az önbecsülés, a testi válaszkészség, valamint a kozmetikai műtétek iránti nyitottság között. Csak az esztétikai célú beavatkozásokkal és csak nőkkel foglalkoztak, mert a plasztikai műtétek náluk gyakoribbnak, rajtuk jobban látszanak és ezekről inkább ők beszélnek nyíltan.
A szépségipar és a tömegigény
A kutató kijelentette, nagyon összetett azoknak az okoknak a sorozata, ami arra motiválja az embereket, hogy plasztikai műtétet hajtassanak végre magukon. A plasztikai sebészeti technológiák egyre jobban fejlődnek, egyre elérhetőbbek, egyre kisebb rizikóval járnak, gyorsabban és könnyebben elvégezhetők, továbbá a médiában is elfogadottabbakká váltak.
Különösen a közösségi média hangsúlyozza a pozitív oldalukat, hiszen a legtöbb influenszer ezzel a hozzáállással számol be a plasztikai műtétekről.
– Olyan képeket tesznek közzé, amelyek normalizálják azt a kinézetet, ami csak művi beavatkozással érhető el. Hiába jár valaki az edzőterembe, attól a melle nem lesz nagyobb, vagy nem áll máshogy az orra, bizonyos dolgokat természetes úton nem tudunk megváltoztatni a testünkön. Viszont olyan mintákat látunk napi szinten, amelyek bár nem kifejezetten a plasztikát reklámozzák, az mégis ott van bennük, és emiatt elkezdtünk normaként tekinteni rá – magyarázta a kutató.
Erre Őry Fanni szerint a rajzfilmek mutatnak nyilvánvaló példát, ahol a kedves hercegnők szépek és vékonyak, a megmentő királyfi széles vállú és izmos, a rossz szereplők pedig púposak, alacsonyak és csúnyák.
Később, már felnőttként, ha úgy szeretnénk kinézni, ahogy a közösségi médiában sokan megmutatják magukat, akkor ahhoz csak a művi beavatkozásokat látjuk eszközként. Sokszor viszont elfelejtjük, hogy a Facebookon és az Instagramon nem mindig a valóság jelenik meg. Nehéz szűrni, melyik kép mutatja be a valós testalkatot és melyik a szerkesztettet
– világított rá.
Az internetes posztok hatása
A kutató hangsúlyozta: a közösségi média és a plasztikai műtétek iránti nyitottságot vizsgáló kutatások azt mutatják, hogy az is számít, hogyan használjuk a közösségi médiát. Aki csak görgeti az Instagramot, de ő maga nem nagyon tölt fel képeket, főleg nem önmagáról, az még mindig kevésbé nyitott a kozmetikai műtétekre és pozitívabb a hozzáállása a saját testéhez.
Aki saját magáról is tölt fel képeket, amelyeken ráadásul megszerkeszti a fizikai megjelenését, az a személy nyitottabb a műtétekre, mert sok pozitív visszajelzést kap a képeire.
Emiatt azt fogja megélni, hogy ugyanúgy kellene kinéznie a valóságban is, ahol viszont nem kap ennyi pozitív visszajelzést, hiszen nem úgy néz ki, mint az online térben. Ezért plasztikai műtéthez fog fordulni, hogy a valóságban is a szerkesztett képhez hasonló testalak jelenhessen meg.
Aktív elfogadás
Őry Fanni kiemelte: most már a kutatásokban sem csak a negatív testképpel foglalkoznak, hanem a pozitívval is. A negatív testkép arra fókuszál, hogy valaki miben elégedetlen a testével, vagy arra, hogy a test csak egy esztétikai gyönyörködtetést szolgáló tárgy. A pozitív testkép viszont arról szól, hogy az ember értékeli a funkcionáló, működő szervezetét, ami átsegíti a mindennapi kihívásokon. Ezért tiszteli a testét és aktívan fogadja el annak jellemzőit.
Az aktív elfogadás azt jelenti, hogy nem ostorozom magam, mert van rajtam egy-két kiló felesleg ahhoz képest, ami szerintem helyes lenne. Elfogadom, hogy ez most a testem jellemzője, de merek aktív lenni, és a számomra normális kereteken belül teszek azért, hogy elérjem az engem boldoggá tevő kitűzött célt.
Az embereknek azzal tudnánk segíteni a saját testükhöz való pozitív viszonyulásban, hogy megértetjük velük: a test nem egy tárgy, ami a kedvükre változtatható. Lehet ugyan módosítani a test vonásain akár természetes, akár művi úton, de fel kell tennünk magunknak azt a kérdést, hogy mi marad az egészségesség határain belül – fogalmazott a kutató.
Hozzátette: a testpozitivitásról szóló kampányokat ki kellene egészíteni a pszichológiai vonatkozásokkal. A testhez való pozitív viszonyulásra fel kell hívni a figyelmet és azt üzenni: ha a jóllétemhez fontos, hogy változtassak valamit, akkor ahhoz aktív cselekvésre van szükség. Ahogy a természetes változásokat is el kell fogadni, vagyis időnként újra és újra szembenézni a testünkkel, ugyanúgy a tudatosan végeztetett kozmetikai műtétnél is elengedhetetlen ez az attitűd. Sokszor úgy állnak hozzá az emberek, hogy a beavatkozás majd varázsütésre megoldja a problémáikat, miközben nem várt nehézségek merülnek fel. Ez is az aktív elfogadásról szól – szögezte le Őry Fanni.
