– Nekünk szükségünk van arra, hogy folyamatosan találkozzunk külföldiekkel, megnézzük, ők hogy csinálják és kitaláljuk, mi mit tudunk ehhez hozzátenni, hogy tudnánk ezt mi jobban csinálni – magyarázta, majd hozzátette:
ha a külföldi stábok elmaradnak Magyarországról, elvész az inspiráló erő, és provinciálissá lesz a magyar filmgyártás.
A 2000-es évek elhibázott filmpolitikája miatt kétszázmillió dollár bevételtől esett el Magyarország. Ez már 15 éve volt, alig emlékszünk rá, de fontos tudnunk, hogy ezen vesztettek a magyar emberek, a magyar filmesek, és a nagybetűs magyar film is
– emlékeztett a miniszterelnök.
A miniszterelnök hangsúlyozta:
A néhai Andy Vajna producer hozta létra kormánybiztosként a Nemzeti Filmintézet körüli intézményrendszert, amely a magyar film megújításáért felelt, nélküle, nem tartanánk ott, ahol most. A fejlesztések nyomán Magyarország évente több mint százmilliárd forintos szervizprodukciós költést vonz.
Felidézte, a magyar filmgyártás még a Covid évében is 220 milliárd forintos forgalmat generált, ma pedig a regisztrált összköltés meghaladta a 250 milliárd forintot.
Nemcsak a kamerák forognak, hanem a pénztárgépek is. A filmipar ma több mint húszezer embernek ad munkát, ez felér Fót teljes lakosságával. Végre eljutottunk arra a pontra is, hogy állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is
– húzta alá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ma már világhírű stúdiók állnak rendelkezésre Magyarországon, ami szavai szerint – lehetővé teszi, hogy
hazánk London után a legkeresettebb filmgyártó központ Európában.
– Persze mi a brit fővárost is magunk mögé akarjuk utasítani, a magyar parlament is másfél méterrel hosszabb, mint a londoni – jegyezte meg, majd hozzátette: a fóti fejlesztés ennek a tervnek része.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!