Magyarország képes űrhajós-válogatásra és -kiképzésre is – jelentette ki Ferencz Orsolya csütörtökön Budapesten az Óbudai Egyetemen. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által szervezett világűrről szóló kerekasztal-beszélgetésen azt mondta:
Magyarország az alapító országok között van, ha azt nézzük, hogy az űrtudományokat miként indította el az emberiség.
Hozzátette: nem véletlenül Kármán Tódorról, egy magyar tudósról nevezték el a világűr határát, amelyet Kármán-vonalként ismernek az egész világon. Hetedik nemzetként adtunk a világnak űrhajóst Farkas Bertalan személyében, emellett nagyon sok eszköz fejlesztésében vettünk részt, amelyekre büszkék lehetünk – hangsúlyozta, megjegyezve: huszonegy olyan magyar egyetemünk van, amely valamilyen programban részt vesz az űrtevékenység területén. A magyarországi űrstratégia elindítására emlékeztetve kiemelte: újraépítették ezt a szakpolitikát, emellett fontos pillanat volt, amikor 2021-ben a magyar kormány jóváhagyta a Hungarian to Orbit (HUNOR) programot, így elindulhatott egy újabb magyar nemzeti kutató-űrhajós program a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
A magyar partnerek
A magyar partnerek közül kiemelte a HUN-REN kutatóközpont-hálózatot, a Semmelweis Egyetemet, a Magyar Honvédséget és a Terrorelhárítási Központot. A programról elmondta: 247 jelentkezőből végül ketten maradtak az űrhajóskiképzésben jelöltként, Kapu Tibor és Cserényi Gyula.
Ők jelenleg ötnapos expedíción vesznek részt Mexikóban, ahol nyílt vízi és egyéb túlélőtréningeken gyakorlatoznak, emellett Houstonban és egyéb egyesült államokbeli helyszíneken folytatják a kiképzésüket. Eddig rendkívül jól veszik az akadályokat
– tette hozzá. Jelezte azt is: az űrhajósokat sok szempont szerint kellett értékelni, folyamatosan nemzetközi szakemberekkel és szervezetekkel közösen dolgoztak. A program egyik áldásos hatásának nevezte, hogy sok szakember tudott tapasztalatokat gyűjteni, ami által a nemzetközi térben is elmondható, hogy Magyarország képes űrhajós-válogatásra és -kiképzésre is. A miniszteri biztos kiemelte: bizonyos, újdonságnak számító szempontokat a magyar partnerek vittek be a válogatásba és a kiképzésbe, ami az Európai Űrügynökség és az amerikai partnerek figyelmét is felkeltette. A program kimenetele rendkívül összetett – mondta Ferencz Orsolya, hozzáfűzve: a természettudományok és különösen a világűr népszerűsítése az ifjúság körében óriási hozadéka a folyamatnak.
Az űr és a fiatalok
Magyarországon nemcsak kitűnő szakemberek vannak, hanem kitűnő és nagyon érdeklődő fiatalok is – hangsúlyozta, megjegyezve: a fiatalokat nagyon komolyan inspirálja, hogy Magyarország ilyen érdekes programokat tud lebonyolítani. A másik fontos hozadék a program tudományos tartalma.
Ha itt akarjuk tartani a kiművelt emberfőket, akkor olyan feladatokat kell nekik adni, olyan kihívásokat, amelyekben megtalálják a saját kutatási céljaikat, lehetőségeiket
– vélekedett Ferencz Orsolya, kiemelve: a szakemberek rendkívül sokat tanulnak a program során. A közönséget Horváth Ágnes, az MPEE főtitkára köszöntötte, a tanácskozást Kristóf Péter elnökségi tag moderálta. A kerekasztal-beszélgetésen Ferencz Orsolya mellett Kozlovszky Miklós, a Spacelab vezetője, egyetemi tanár (Óbudai Egyetem), Bartóki-Gönczy Balázs intézetvezető (Világűrjog és Politika Kutatóintézet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem), valamint Kiglics Gábor ügyvezető igazgató (eCon Engineering Kft.) vett részt.
Borítókép: HUNOR magyar űrhajós program (Forrás: Facebook)
