Több ponton változott a munka törvénykönyve januártól. A módosítások ezúttal nem érintik a munkavállalók széles körét, de sokaknak komoly változást hoztak az új szabályok. Átalakul az év második felétől az egyszerűsített foglalkoztatás is, az alkalmi munkavállalókat júliustól szigorúbb szabályok szerint foglalkoztathatják a munkáltatók – írja a Mandiner.
Az egyik legfontosabb módosításnak köszönhetően a hétvégi, Tolna vármegyei időközi választáson már egyszerűbben szavazhatnak azok, akiknek beosztás szerint dolgozniuk kell a választás napján, de a jelentősége igazán a 2026-os országgyűlési választásokon lesz érezhető
– mondta a lapnak Szabó Imre Szilárd ügyvéd.
Többen juthatnak el szavazni
A Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke emlékeztetett: a szakszervezeti konföderáció kezdeményezte a kormánynál a meglévő jogszabályok pontosítását, kiegészítését, mivel több munkavállaló jelezte, hogy nem vagy csak nehezen tudott részt venni a júniusi európai parlamenti és önkormányzati választáson. Két fontos változást hozott a törvénymódosítás, mivel nemcsak a választáson és a népszavazáson való részvételt segíti elő, hanem
a választás lebonyolításában közreműködő szavazatszámlálók munkavégzés alóli mentesülése is bővült.
Az új szabályok szerint az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá a helyi vagy országos népszavazáson a voksolás megkönnyítése érdekében legfeljebb két órára mentesülnek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól – távolléti díj megfizetése mellett – azok a munkavállalók, akiknek a választás napján a rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidejük meghaladja a nyolc órát.
A választást lebonyolító bizottságok tagjai pedig a szavazás és szavazatszámlálás napján is felmentést kapnak a munkavégzés alól. Ők korábban csak a szavazatszámlálást követő napon mentesültek a munkavégzés alól.
A fiatal apukák jobban beoszthatják a szabadidejüket
Szabó Imre Szilárd szintén fontos változásként emelte ki, hogy 2025-től rugalmasabbá vált az apasági szabadság igénybevétele. Az édesapáknak a törvény szerinti tíz nap fizetett szabadságot már a gyermek születésétől számított negyedik hónap végéig igénybe lehet venniük, míg korábban erre csak a második hónap végéig volt lehetőség.
A közszférában is változtak egyes jogállási törvények annak érdekében, hogy a nem a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott édesapák is tovább tudják igénybe venni az apasági szabadságot.
Pontosították a vezető munkavállalókra vonatkozó különös szabályokat is: az apasági szabadság alatt – a korábbiakkal ellentétben – már nem szüntethető meg az érintett vezető munkaviszonya.
Mikor jár a dupla bér?
Egyértelművé vált, hogy a munkaszüneti napra elrendelt, rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg, az alkalmazandó bérpótlék mértéke már tételesen megjelenik a normaszövegben – hívta fel a figyelmet az ügyvezető alelnök.
A munka törvénykönyve kisebb módosításokat is tartalmaz – említette Szabó Imre Szilárd. Ilyen egyebek mellett a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének szabályozása a felmondási időre és a végkielégítésre való jogosultság tekintetében, valamint
a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok.
A készenléti munkakörökben dolgozó, amennyiben a munkáltató és a munkavállaló hosszabb teljes napi munkaidőre köt megállapodást, akkor jogosulttá válik a beosztás szerinti napi és heti munkaidő maximumára irányuló további (akár napi 24 vagy heti 72 órára) megállapodás felmondására, ha a munkáltató több mint hat hónapot meghaladó munkaidőkeretet alkalmaz.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Földi D. Attila)
