Rendkívüli történet egy rendkívüli emberről – Bajcsi Norbert volt drogfüggővel készített interjút Kisléghi-Nagy Rudolf kollégánk, a Jard podcast műsorvezetője. A ma már gyógyult férfi könyvet is írt a szenvedélyről és fiataloknak segít visszatérni mentorként egy másik útra. Nála ez az út Istenhez vezetett.
Senki sem tartott a fejemhez fegyvert, amikor először drogoztam, én döntöttem így
– fogalmazott a Jard vendége, akit bűnügyekben kiemelkedően jártas műsorvezető kollégánk már korábbról ismer.
Bajcsi Norbert most is őszintén beszélt életéről, nem titkolt el semmit, mint ahogy a Szenvedéllyel címmel megjelent könyvében sem. Vallomását most adásunkban is feltárta, miként jutott el a mélyből oda, hogy fiatalokon segít. A kezdet sem elhanyagolható. Élt egy fiatal fiú, akinek a szülei alkoholisták, erőszak is előfordult a családban.
Egyedül volt lelkileg, kereste a spanokat, és rossz társaságba keveredett. Az, hogy járt-e iskolába, a családját sem érdekelte igazán. Mint fogalmazott, amikor kiderült, hogy drogozni kezdett, a szülei azt mondták, hogy inkább igyon, mert attól másnap nem lesz baja.
Elmondta azt is, hazudott és lopott, hogy legyen pénze drogra, amit a haverjaival közösen szerezték meg. Történetét folytatva: 17 évesen került be Tökölre, ahol kénytelen volt haverkodni, hogy túlélje ezt az időszakot, a bezártságot. Később már a halál gondolata is felmerült benne, amikor hajléktalanként tengődött, többször volt zárt osztályon, majd eljött az a pont, amikor bezárták előtte az ajtót és nem engedték vissza az egészségügyi intézetbe. Mint fogalmazott, akkor értette meg, ha bezárult előtte az ajtó, akkor egy más megoldást kell keresnie. Így jutott el Ráckeresztúrra, a református drogmisszióhoz. Másfél évet töltött ott, nem esett vissza, sőt, ma már hasonló problémákkal küzdő fiatalokon segít, akik meglepődnek, amikor saját sanyarú gyerekkoráról és függőségéről beszél. Meglátása szerint most a fiatalok sokkal korábban kerülnek szörnyű állapotba a dizájner drogok miatt, mint az ő korában.
Fontos részletek, tények a Jardban, tartsanak velünk!