Mi áll az elmúlt napok magyarországi földrengéseinek hátterében?

Február 13-án, pár perccel éjfél után a Richter-skála szerinti 2,4 magnitúdójú földrengést regisztráltak Pannonhalma térségében. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium mérési adatai szerint 13 kilométeres mélységben pattant ki a rengés, amit az epicentrumban a környékbeli lakosság is érzékelt. Öt nappal később, február 18-án ismét megmozdult a föld, ekkor Nagyszentjános környékén volt érezhető egy szintén kis erejű, 2,3 magnitúdójú földrengés. Noha ezek a rengések nem jelentenek semmilyen közvetlen veszélyt, az elmúlt hetekben a Szantorini környéki folyamatos rengésekről szóló hírek mégis sokakban keltenek aggodalmat, hogy nincs-e összefüggés a két szeizmikus eseménysor között, és nem kell-e tartanunk egy nagyobb magyarországi földrengéstől.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság látképe.Pannonhalma térségében több kisebb erjeű földrengés is kipattant az elmúlt napokban Fotó: MTI/Lehotka László

A közelmúlt legsúlyosabb szeizmikus eseménye az 1956-os dunaharaszti földrengés volt 

A magyarországi földrengések jelentős része az úgynevezett apuleai-adriai mikrolemez mozgására vezethető vissza. Az Afrikai-kőzetlemez, valamint az Eurázsiai-kőzetlemez ütközése napjainkban is tart, így a nagyjából a Földközi-tenger középvonalában húzódó lemezhatárokon az ütközés, illetve az afrikai litoszféralemez alábukása miatt óriási feszültségek halmozódnak fel, amelyek energiája időnként nagy erejű földrengések formájában szabadul fel. Az afrikai, illetve az eurázsiai lemezek ütközésekor leszakadt apuleai-adriai mikrolemez, az „adriai tüske” azonban önálló életet élve a nagy Eurázsiai-kőzetlemeztől független mozgást végez.

Az Adriai-tenger és a Balkán-félsziget nyugati oldala a NASA műholdas felvételén. Az adriai tüske a tenger medencéje és a félsziget alatt fekszik

Szokatlan módon az Eurázsiai-kőzetlemez az adriai tüskeként is emlegetett mikrolemez alá gyűrődött, ami az óramutató járásával megegyező forgó, rotáló mozgást végez. Az apuleai-adriai mikrolemez rotálása erős húzófeszültséget okoz a földkéregben 

és északnak tartó mozgása komoly nyomóerőt gyakorol a Kárpát-medencére; 

a Magyarországon kipattanó földrengések jelentős része erre a folyamatra vezethető vissza. A Szantorini térségében jelenleg zajló vulkanotektikus földrengésraj és az elmúlt egy hét magyarországi rengései között nincs tehát semmilyen közvetlen kapcsolat.