– Nem tudjuk konkrétan, hogy hány hajléktalan van Budapesten, mert odáig nem jutott el a városvezetés, hogy tartson egy pontos felmérést, így pedig anélkül próbáljuk megoldani ezt a problémát, hogy tudnánk, hogy pontosan hány ember ellátását kellene garantálni – mondta el lapunknak Szepesfalvy Anna, a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti frakciójának tagja. A politikus kiemelte, néhány hónappal ezelőtt a fővárosi Fidesz-frakció javaslatot tett a hajléktalanok számbavételére, azonban a közgyűlés balliberális többsége ragaszkodott egy korábbi tervhez, amelynek eredményeként csak a belső kerületekben, szemrevételezéssel számolták meg a hajléktalanokat.
Ez a hozzáállás rendkívül szakmaiatlan, mert teljesen más a hajléktalanság megjelenése egy belső kerületben, és más a külső, akár kertvárosi vagy zöldövezeti kerületekben, ahol sajnos a hajléktalanok sokszor nincsenek szem előtt, van, hogy egyáltalán nem is tudunk róluk
– emelte ki Szepesfalvy. Hozzátette, a hajléktalankérdést úgy kell kezelni, mint az építészetet, ahol az épület kivitelezését normális esetben gondos tervezőmunka előzi meg.
Adatokra van szükségünk ahhoz, hogy egyáltalán meg tudjuk határozni, mekkora a probléma. Jelenleg azonban úgy építünk házat, hogy nem tudjuk, mi van alatta, és mekkora probléma. Így pedig lehetnek terveink, jobbnál jobb ötleteink, azonban a megvalósításhoz tények kellenek
– tette hozzá a politikus. Kitért arra is, hogy a hajléktalanok ügyében alapvető nézetbeli különbség áll fenn a Fidesz–KDNP és a közgyűlés balliberális többsége között.
Mi azt mondjuk, hogy az egyetlen dolog, ami tartósan és stabilan ki tud vezetni valakit egy ilyen krízishelyzetből, az a munka és a biztos lakhatás. Ezért is nyújtottuk be azt a javaslatot, amit egyébként sikerült elfogadtatni a közgyűléssel, hogy hozzunk létre egy kísérleti programot, amiben 50 főnek a Budapesti Közművek cégein belül munkahelyet hozunk létre
– jelentette ki Szepesfalvy. Szerinte a másik nézetbeli különbség a balliberális többség és Fidesz között, hogy a baloldal rendszeresen azt állítja, a hajléktalanságnak nincs rendészeti, csupán szociális aspektusa.
A hajléktalanságból kihagyni a rendészeti aspektust azonban a többségi társadalommal szemben nem igazságos. Fenn kell tartani egy nagyon kényes egyensúly, amit higgadtsággal kellene kezelni, figyelembe véve a választókat, és a budapestiek többségének az érdekét
– tette hozzá a politikus. Szepesfalvy elmondta, éppen rendészeti okokból javasolták a közgyűlésnek, hogy azokat az aluljárókat, ahol megoldható a felszíni közlekedés, zárják le éjszakára. Olyan közbiztonsági hotspotok ezek, ahol a drogkereskedelem, rongálás, falfirkák, akár rablás-lopások is előfordulhatnak. Azonban a balliberális többség ezt a javaslatot hajléktalanellenesnek kiáltotta ki, pusztán azért, mert a lezárások idejére az aluljárókból kitessékelték volna a hajléktalanokat is.
Az a városvezetés, amely szerint a hajléktalanoknak az aluljárókban van a helyük, az nem végzi jól a munkáját. Ez pedig nem egy szolidaritási vagy emberiességi kérdés, hanem egy rosszul szervezett város kérdése
– jelentette ki Szepesfalvy. A politikus a speciális ellátásokkal kapcsolatos kérdéseinkre válaszolva elmondta, ezek szükségesek, mert a rettenetesen olcsó kábítószereknek a használata rohamosan terjed a hajléktalanok körében is.
Azt is látjuk, jelenleg a hajléktalanszállóknak nem feltétlenül olyan az állapota, hogy oda bárki nyugodt szívvel beküldené a hajléktalanokat. Engem végtelenül elszomorít, hogy a városvezetés továbbra is csak odáig tudott eljutni, hogy miért nincsen pénz, évek óta azt halljuk, hogy mit, miért nem lehet fejleszteni
– emelte ki a Fővárosi Közgyűlés képviselője.
A politikus elárulta, nemrég volt egy bizottsági ülésen, ahol a fővárosi idősotthonok vezetői számoltak be arról, hogy milyen fejlesztési igényeik lennének ezeknek az idősek ellátására szakosodott intézményeknek. A tapasztalatok szerint pedig a intézményekben olyan fejlesztések maradnak el, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szépkorúak méltó körülmények között tudjanak élni ezekben az otthonokban.
Ha valamiért szükség van rá, mert meg kell venni egy rettenetesen szemetes területet, akkor egyik napról a másikra ki tudunk gazdálkodni 50 milliárd forintot. Mindeközben pedig a 200 milliárdnál is többet költő cégeinknek semmilyen üzleti tervét nem láttuk, tehát nem tudjuk, hogy ők mire, mennyi pénzt fognak elkölteni. Az átláthatóságnak egy olyan mértékű deficitje van jelen a város gazdálkodásában, hogy nem tudjuk megmondani, hogy mire van jelenleg pénz
– zárta a beszélgetést Szepesfalvy Anna.
