– Régen várt, példaértékű béremelést kaptak a pedagógusok, ami nagy húzóerőt fog jelenteni a fiataloknak, hogy a tanári hivatást válasszák – mondta lapunknak Bodrogai Tibor, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) alelnöke, az Esztergomi Montágh Imre EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Fejlesztő Nevelés – Oktatást Végző Iskola főigazgatója. Az intézményvezető szerint az oktatásirányítás számadataiból az látszik, hogy nagymértékben növekedett a tanári pályára jelentkezők száma a fizetésemelés hatására, amit a pedagógusok kivétel nélkül örömmel fogadtak.
Teljesítmény és továbbképzés
Az alelnök ehhez hasonló pozitív változást vár az új teljesítményértékelési rendszertől, amelynek a bevezetését a pedagógusok már régóta kérték.
Ennek köszönhetően a többletmunkáért pénzbeli elismerést kaphatnak, és megtudják, hol tartanak szakmailag, vagyis mik az erősségeik és melyek a fejlesztendő szakmai területek.
– A teljesítményértékelés az intézmények működésébe is visz egy kis színt, hiszen a pedagógusok a vállalásaikkal javítani tudják a munkájuk hatékonyságát, jobban motiválttá válnak – mutatott rá Bodrogai Tibor.
Kiemelte: a teljesítményértékelés mellett az oktatás másik aktuális kérdése az általános és középiskolákban dolgozó pedagógusok továbbképzése, ami a szakképzésben már sikerrel folyik.
A hamarosan induló továbbképzési rendszerben a pedagógusoknak ötéves ciklusonként százhúsz óra kreditet kell teljesíteni.
Ennek egyik felét az intézményvezető jelöli ki, ezek a tartalmi megújító képzések a pedagógusok szakképzettségének fejlesztéséhez, kiegészítéséhez járulnak hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében. A másik választható hatvan kreditet a pedagógusok határozhatják meg a nevelő-oktató munkájukhoz szükséges ismeretek bővítésére és fejlesztésére, ennek szervezését az Oktatási Hivatal (OH) látja el.
Megújulás a gyakorlatban
Hangsúlyozta: ez az új továbbképzési rendszer azért is fontos, mert a szakmai tudást folyamatosan meg kell újítani és be kell építeni a pedagógiai gyakorlatba. Az itt megszerzett ismeretek nemcsak elméleti képzéseket jelentenek, hanem gyakorlatorientáltakat is.
Lényeges továbbá, hogy a képzésekről visszatérve a pedagógusok tovább tudják adni a megszerzett tudást a saját oktatói közösségükben, mivel szükség van egy belső tudásmegosztásra is a körükben.
Ez a változtatás a továbbképzési rendszerben egyszerűsítheti az intézményvezetők és pedagógusok számára a képzések kiválasztását, hiszen az OH honlapján nyilvánosságra hozza az összes továbbképzést, aszerint rendszerezve, hogy tartalmi megújító képzésről, választható képzésről vagy hitéleti képzésről van-e szó. A honlap minden érdekelt részére közvetlenül, rendszerezett formában elérhető – ismertette.
Hozzátette, az is célja az erről szóló kormányrendeletnek, hogy olyan egységesen megfogalmazott szakmai követelmények szerint kidolgozott képzések kerüljenek fel az OH felületére, amelyek pontosan és egyértelműen fogalmazzák meg a továbbképzés elvárható eredményét, illetve azt, hogy mely szakterületen foglalkoztatott pedagógusoknak ajánlják a képzést.
Jogi tanácsadás a tanároknak
Bodrogai Tibor arra is kitért, hogy az NPK feladatai közé tartozik a szakmai érdekképviselet, a képzések, a konferenciák, szakmai egyeztetések szervezése mellett a pedagógusoknak nyújtott jogi tanácsadás, ami a kar újonnan indult szolgáltatása. Az érdeklődők ezt úgy vehetik igénybe, hogy
az NPK jogi előadója minden hónap második keddjén, 14 órától fogadóórát tart, amelyre előzetesen be kell jelentkezni.
A kar tagjainak a jogi szaktanácsadás jelenléti formában érhető el, harmincperces konzultáció keretében az NPK központi irodájában.
A kar további feladata az is, hogy eljuttassa a döntéshozókhoz a területi szervezetek és tagozatok véleményét a köznevelést érintő új törvények, rendeletek előkészítésénél. Ezzel segítik a jogszabályok alkotóit, akik így sokkal komplexebben tudják átlátni a tervezett változtatások előnyeit vagy az esetleges hátrányait, és szakmai visszacsatolások alapján dönthetik el, hogy hol érdemes belenyúlni egy rendeletbe vagy törvénybe.
Az NPK közös munkája az oktatásirányítással gyümölcsözőnek mondható, hiszen Horváth Péter elnök részt vesz szakállamtitkári értekezleteken, és így közvetlenül Pintér Sándorhoz, a területért felelős miniszterhez is eljuttat a köznevelés vagy akár a szakképzés területén nélkülözhetetlen információkat
– világított rá.
Mivel a közelmúltban megválasztott alelnök gyógypedagógus, és ezen a területen dolgozott az elmúlt negyven évben, igyekszik az NPK gyógypedagógiai és hátrányos helyzetű gyermekek ellátásáról szóló területét eredményesen képviselni. Emellett a többségi képzést nyújtó iskolák problémáit, érdekeit is figyelembe venné az alelnöki munkájában. Mint elmondta, az NPK fejlesztéséhez a köznevelésben szerzett a több évtizedes szakmai és vezetői ismereteivel szeretne hozzájárulni. Azt tekintené alelnöki munkája sikerének, ha a kollégáitól kapott visszajelzések alátámasztanák, hogy helyesek az általa kitűzött célok. Azon kíván ugyanakkor dolgozni, hogy az NPK-ban az aktívan tevékenykedő pedagógusok létszáma tovább növekedjen és a szervezet társadalmi támogatottsága erősödjön.
