A Szerb Légierő és Légvédelem 2024 nyarán egy MiG–29-es vadászgéppel bővült, ez immár a tizenötödik vadászgépünk – mondta a Tango Six szerb portálnak Nenad Miloradovity, Szerbia honvédelmi miniszterhelyettese.
Mint írják, a szerbek egy magyar vadászgépet vásároltak meg, amely megegyezik az egykori Jugoszláv Néphadsereg vadászrepülőjével, és valószínűleg alkatrészdonorként funkcionál majd. Nenad Miloradovity elmondta: az üzlet Magyarország és Szerbia között létrejött katonai együttműködés részeként valósult meg.
Jó üzletet kötöttünk Magyarországgal.
– Nagyon kedvező feltételekkel szereztünk be nagy mennyiségű különféle technikát, beleértve a légi eszközöket is. A szóban forgó repülőgép az említett beszerzésnek csak egy kisebb szelete. Hogy vásárolunk-e további repülőgépeket, azt hamarosan meglátják – fogalmazott.
Melyik vadászgéptől vált meg Magyarország?
Mint a fenti fotó feliratán is látható, a szerbek által megvásárolt MiG–29-es repülőgép a Dongó századot erősítette egykoron.
De hogyan került Magyarországhoz?
Több mint harminc éve, 1993 június 29-én jelentette be Szenderi László, a Honvédelmi Minisztérium akkori politikai államtitkára, hogy az orosz államadósság közel felének (800 millió amerikai dollár az 1,7 milliárdból) fejében többek között 22 darab MiG–29B harci és hat darab UB harci gyakorló vadászgépet rendeltek a légierő részére. A repülőgépeket a kecskeméti MH59 Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred kötelékébe helyezték. A gépek két vadászrepülő-század – a Puma és a Dongó – századhoz kerültek.
A többségében új gyártású, 28 darab gép berepülése és műszaki átvétele 1993. október 25-én kezdődött meg. A Dongó század 1994. szeptember 1-jétől, a Puma egy évvel később már készültséget adott, amelyet követően ünnepélyesen kivonták az ezred hadrendjéből a MiG–21-eseket.
A tervek szerint a DaimlerChrysler Aerospace (DASA) az orosz RSZK MiG-gel közösen modernizálta volna a magyar gépeket, azonban a Nemzetbiztonsági Hivatal értesülései szerint a HM egyik vezetője, aki országgyűlési képviselő is volt egyben, „megvesztegetési pénzösszeget” fogadott el a szerződés gördülékenyebb kivitelezése érdekében.
Nem sokkal később, 2001 szeptemberében a kormány aláírta a svéd JAS–39 Gripenek lízingeléséről szóló szerződést.
Közben a modernizáció kérdése lekerült a napirendről, sőt 2002 nyarától egyre több gép érte el a nagyjavítás előtti üzemidő végét.
Többször is megpróbáltuk őket eladni
A meglévő gépállomány (19 darab B és 6 darab UB) aktív szolgálatban tartott példányaival 2009. január 1-től váltott harckészültséget adtak a jelenleg is hadrendben álló, folyamatosan korszerűsített Gripenek, majd utóbbiak 2010. január 1-jével végleg átvették a teljes készültséget. Ezt követően a magyar MiG–29-esek tartalék állományba kerültek, a típussal
2010. december 7-én hajtotta végre a Dongó század az utolsó kiképző repülést, majd ünnepélyes ceremónia alatt az MH 59. légibázis elbúcsúztatta a típust.
A kecskeméti repülőtéren félretolt, megmaradt 25 darab MiG–29B és UB értékesítésére több kísérlet is történt, de a pótalkatrészek, hajtóműveket és a fegyverzetet leszámítva mostanáig nem sikerült a több mint 15 éve leállított gépeket értékesíteni. Az egykor az európai repülőnapokon több nemzetközi díjat is elhozó gépek egyikét a szolnoki RepTárban állították ki, illetve egy példányt 2012-ben hoztak olyan állapotba, hogy a repülőműszaki oktatásban használják.
Miket vásároltak még Magyarországtól a szerbek?
Az elmúlt években egyébként történt már hasonló üzletkötés Magyarország és Szerbia között: Szerbia 26 BTR–80A páncélozott gyalogsági harcjárművet vásárolt hazánktól.
Akkor kiderült: a harcjárművekből az 1990-es években több mint félezret szerzett be hazánk, azonban ma már nem elégítik ki Magyarország hosszú távú védelmi igényeit, ezért vált meg egy részétől a honvédelmi vezetés.
A Magyar Honvédség kötelékében a német Rheinmetall Landsysteme GmbH által kifejlesztett Lynx (Hiúz) gyalogsági harcjármű váltotta fel a BTR–80A típusú harcjárműveket.
A Lynx harcjárműcsalád az ilyen haditechnikai eszközök legújabb generációját képviseli: erős aktív és passzív védelemmel, fegyverzettel, valamint számos fejlett érzékelő és felderítő rendszerrel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a gyors helyzetfelismerést a terepen.
Szintén korszerűsítés állt amögött, hogy Szerbia Magyarországtól vásárolt légvédelmi rendszerelemeket tavaly.
A 2K12 KUB-ot az 1960-as években fejlesztették ki a Szovjetunióban, a kétezres években azonban a magyar és a lengyel hadiipar közösen modernizálta. A KUB fegyverrendszer a 70-es évek vége óta rendszerben áll Magyarországon is, az eszközök egy részét 2001 és 2002 között a magyar és a lengyel hadiipar közösen modernizálta.
Az önjáró célfelderítő és célkövető állomások, valamint az indítóállványok élettartam-hosszabbításon és fejlesztésen estek át.
Tavaly októberben azonban átadták a NASAMS légvédelmi rakétarendszer első két ütegét Győrben, a Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred laktanyájában. A gyártó 2024 nyaráig további négy NASAMS üteget, valamint egy tartalék alegység technikai eszközeit szállított le. Tavaly emellett megérkeztek az izraeli ELM 2084-es multifunkciós radarok is Magyarországra, amely a közismert izraeli Vaskupola rendszer „szemeit” képviseli.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/Andrej Isakovic)
