EUAID 4. rész – Így támogatja Brüsszel a kormányellenes civil szervezeteket – Amnesty International Magyarország

A Magyar Nemzet cikksorozatban mutatja be azokat a kormányellenes álcivil szervezeteket, amelyek az elmúlt években a legtöbb forrást kapták Brüsszeltől. A negyedik részben az Amnesty International támogatásaival foglalkozunk, amely az elmúlt esztendőkben együttesen meghaladták a 412 ezer eurót, vagyis a szervezet több mint 168 millió forintot kapott. Az Amnesty mindent megtett, hogy uniós pénzek ne érkezzenek Magyarországra, de a gyermekvédelmi törvény elleni támadásokból is részt vállaltak.

Fotó: Fotó: Kovács Tamás

Az Amnesty International Magyarország az elmúlt években 412 ezer eurót, mai árfolyamon számolva több mint 168 millió forintot kapott az Európai Bizottságtól a testület finanszírozási és pályázati portáljának adatai szerint. Habár az említett összeg jelentősnek mondható, az Amnesty a cikksorozatunkban vizsgált többi szereplőnél kevesebb forrást kapott: míg a Transparency International Magyarország 520 ezer euróhoz, addig a Magyar Helsinki Bizottság 1,3 millió euróhoz jutott a brüsszeli testülettől. Legjobban az Ökotárs Alapítvány járt, az utóbbi esztendőkben ugyanis mintegy 3,61 millió euró, vagyis átszámítva másfél milliárd forint értékű forrás folyt be hozzá, amelynek jelentős részét szétosztotta kormányellenes civil szervezetek között. 

Magyarország elleni aknamunka

A sorozatunkban korábban bemutatott szervezethez hasonlóan az Amnesty International Magyarország is a kezdetektől éles kritikusa az Orbán-kormányoknak, ami jól jövedelmező tevékenységnek tűnik. További közös vonás, hogy részt vesznek az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésének elkészítésében. Az Amnesty 2023-as beszámolójában így fogalmazott: „A már négy éve, civil barátainkkal együtt végzett munkánk sikerességét az is mutatja, hogy az ajánlásaink közül sok visszaköszön a júliusban megjelenő jelentésben (…)”.

A Magyarország elleni aknamunka másik bizonyítéka a beszámolójuk április hónapra vonatkozó fejezetének alábbi részlete: 

Pontról pontra értékeltük a magyar kormány által az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek teljesítése érdekében eddig megtett intézkedéseket, és civil partnereinkkel megállapítottuk, hogy a kormány nem tett megfelelő lépéseket a felvetett jogállamisági és emberi jogi aggályok – köztük a szexuális és nemi kisebbségek jogaival kapcsolatos – teljes körű kezelése érdekében, és így nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. Az észrevételeket ezúttal is megosztottuk az uniós döntéshozókkal, hogy megalapozottabb döntést hozhassanak a magyar vállalások teljesítéséről és a befagyasztott pénzek esetleges kifizetéséről

– írták.

Támadás a gyermekvédelem ellen

Az Amnesty az egyik éllovasa a magyarországi gyermekvédelmi törvény elleni fellépésnek. Az említett jogszabály védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, óvja őket az LMBTQ-szervezetek által terjesztett propagandától, valamint súlyosbította az ellenük elkövetett bűncselekmények büntetési tételét. Mindez Brüsszelben kiverte a biztosítékot. A már idézett 2023-as jelentésében az Amnesty így írt a gyermekvédelmi törvény kapcsán végzett lobbitevékenységükről: 

„2021 óta dolgozunk azon, hogy a jogsértő törvényt visszavonják (…). Ennek a célnak a megvalósításához kiemelten fontos, hogy minél többen követeljék a törvény eltörlését, ezért érdekérvényesítő munkánk részeként arra kértük az uniós tagállamok döntéshozóit, vegyenek részt a bírósági eljárásban, és mondják el, szerintük miért jogsértő a magyar kormány kirekesztő jogszabálya. A mi munkánknak is hála végül rekordszámú, összesen 15 tagállam, illetve az Európai Parlament is úgy döntött, hogy aktívan fellép a homofób és transzfób törvény ellen.”

A jelentésben azt is megemlítik, hogy egyik ifjúsági aktivistájuk részt vett és felszólalt a 2023. május 20-án, Brüsszelben megrendezett pride-on, ahol szintén a gyermekvédelmi törvényt igyekeztek lejáratni.

Befolyó pénzek

Az Amnesty öt, az Európai Bizottság által indított projektben vett részt az elmúlt években, háromban kedvezményezettként, kettőben pedig koordinátorként. Ezek jellemzően LMBTQ-tematikájú vagy a genderideológia mentén szervezett projektek voltak:

• Kívánságkút: A transznemű emberek egészségének és jóllétének javítása Magyarországon, 2024 májustól 2026 áprilisig (36 905 euró).
• A nők és lányok elleni online erőszak megállítása a fiatalok attitűdjeinek és viselkedésének megváltoztatásával az emberi jogok oktatásán keresztül, 2021 decemberétől 2024 áprilisáig (56 860 euró).
• A fiatalok lehetőségeinek bővítése a genderatipikus foglalkozásokra vonatkozóan, 2023 januárjától 2024 decemberéig (122 801 euró).
• Inkluzív terek létrehozása az emberi jogok oktatása és az alternatív tanulási utak révén, 2022 februárjától 2024 áprilisáig (75 642 euró).
• A nemi alapú erőszak megállítása a maszkulinitás kezelésével és a fiatalok viselkedésének megváltoztatásával az emberi jogok oktatásán keresztül, 2022 májusától 2024 augusztusáig (120 664 euró).

Az Amnesty összesen több mint 412 ezer eurót kapott az Európai Bizottságtól az elmúlt években. Az álcivil szervezet ezen pénzek nélkül szinte biztosan nem tudná folytatni munkáját. Az Amnesty legfrissebb, elérhető éves beszámolója 2023-ból származik: ekkor 408 millió forintból (nagyságrendileg egymillió euróból) gazdálkodtak. Az szja 1 százalékának felajánlásából 3,4 millió forintot, tagdíjból 1,6 millió forintot, webshopüzemeltetésből pedig 4,7 millió forintot gyűjtöttek össze. Vagyis a költségvetésük elenyészően kis részét kapják magyar állampolgároktól a hagyományos úton.

A legtöbb bevételük olyan külföldi állami és nem állami szereplőktől származik, mint az Európai Bizottság, a külföldi beavatkozások finanszírozásáról ismert German Marshall Fund vagy az Amnesty International központi és más országban található szervezetei. Az bizonyosnak tűnik, hogy az Amnesty hazai szervezete az Európai Bizottság segítsége nélkül kénytelen lenne jelentősen szűkíteni működését.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kovács Tamás)