Mobiltelefon-használat korlátozása az iskolákban: itt a teljes igazság

A tanévkezdés új intézkedése, a mobiltelefonok használatának korlátozásával kapcsolatban sok az álhír jelent meg az elmúlt napokban. Balatoni Katalin Facebook-bejegyzésében tette tisztába a dolgokat. A Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkárának mondandóját igazolja a Nézőpont Intézet minap publikált kutatása, valamint a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) felmérése is.

A tanévkezdés új intézkedése körül sok álhír terjeng, de most tisztázzuk a tényeket!  – kezdi Facebook-bejegyzését Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára. Mint kifejti, 

• sok hazai és nemzetközi kutatás is bebizonyította, hogy a mobiltelefon-használat káros a diákokra nézve.
• Magyarország a tizenegyedik európai ország, amely valamilyen korlátozást vezet be az iskolai mobilhasználat körében.
• A szülők és a magyar társadalom túlnyomó többsége is egyetért a korlátozással.
• Oktatási célra továbbra is lehet használni a mobiltelefont, az iskolák pedig jelentős mozgásteret kaptak, mindenhol a saját igényekre szabva hozzák meg a szabályokat.
• Végezetül az sem vitás, hogy egy jogszabályokat be nem tartó, azokkal nyíltan szembehelyezkedő igazgató nem irányíthat egy állami intézményt, hiszen a rendelet a gyermekek tanulását és a pedagógusok munkáját segíti.

Mint ismert, hangos közéleti vitával indult az új tanév, miután a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatója nem kívánta betartatni azt a rendeletet, miszerint szeptembertől korlátozottan, kizárólag oktatási céllal lehet csak használni mobiltelefonokat az iskolákban. Míg egyesek kritikus állásponton vannak az intézkedést illetően, a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint a magyar választók több mint négyötöde (84 százalék) egyetért a döntéssel és jelentős kisebbségben (15 százalék) vannak azok, akik nem értenek egyet vele. 

Az okostelefon-használat függőséget okozhat?

Megalapozott döntés a mobiltelefonok használatának korlátozása az iskolákban a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) kutatása szerint is. A felmérés szerint a többség úgy véli, hogy tanítási időben korlátozni kell a diákok okostelefon-használatát. 

A még márciusban készített országos reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek 94 százaléka az általános iskola alsó tagozatában, 89 százalékuk az általános iskola felső tagozatban, 73 százalékuk pedig a középiskolákban is szükségesnek tartja az okoseszközök használatának korlátozását.

A felmérésből kiderül, tízből kilenc magyar szerint az okostelefon-használat függőséget okozhat, ráadásul a fiatalok közösségi életére és egészségi állapotára is negatívan hat. A válaszadók 77 százaléka gondolja azt, hogy az okostelefon-használat miatt romlik a fiatalok testi egészsége, 72 százalékuk szerint pedig a fiatalok idegrendszeri fejlődését és a lelki állapotát (71 százalék) is negatívan befolyásolja.

A válaszadók döntő többsége, 81  százalék szerint a túlzott kütyühasználat miatt a fiatalok kevesebb időt töltenek igazi közösségekben, 72 százalékuk pedig úgy véli, emiatt több a magányos fiatal, mint régebben. 

A 18 év alatti gyermeket nevelő szülők még határozottabbak: 96 százalékuk szerint az okostelefon-használat függőséget okoz.

Túl korán válnak a mindennapok részévé az okoseszközök

A KINCS legfrissebb felmérése szerint a digitális eszközök már nagyon fiatalon megjelennek a gyermekek életében: noha tízből hat szülő arról számolt be, hogy a gyermeke már hatéves kora előtt elkezdte használni azokat, csupán a válaszadók egynegyede gondolja úgy, hogy már hatéves kor előtt meg kellene ismerkedniük a gyermekeknek a digitális eszközökkel.

A szülők 80 százaléka az online tartalmakat ugyan a gyermekére nézve veszélyesnek tartja, de csak minden második családban használnak valamiféle digitális gyermekvédelmi szolgáltatást.

A KINCS felmérése rámutatott arra is, hogy magyarországi médiahasználati szokásokat és online jelenéletet vizsgáló kutatások szerint a szülők az okostelefon-használat fő kockázatát a fizikai aktivitás csökkenésében látják, de tartanak a gyermekeiket érő zaklatásoktól, valamint attól is, hogy gyermekükben internetes függőség alakul ki.

A kormány döntése nem számít unikumnak

Nem csak a hazai kutatások értenek egyet abban, hogy a mobiltelefonok iskolai korlátozása szükséges: az UNESCO és az ENSZ 2023-as jelentése szerint az okoseszközök túlzott használata bizonyítottan összefügg az oktatási teljesítmény romlásával, csökkenti a koncentrációs képességet, sőt negatívan hat a gyermekek érzelmi stabilitásra is, ezért az okostelefonok használatának korlátozását javasolják a világ valamennyi iskolájában.

Az Európai Unió tagállamai közül Franciaország, Svédország, Hollandia, Olaszország, Szlovákia és Románia, valamint az Egyesült Királyság már határozott lépéseket tett a mobiltelefonok kiszorítására az iskolákból. Franciaországban már 2010 óta nem lehet a tanórákon használni a mobiltelefont, 2018 óta pedig a szünetekben és az étkezési időben sem. Svédország a romló PISA-eredmények miatt döntött a mobiltelefon-mentes iskolák mellett.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)