A szolgáltatás célja az intézményhiányból fakadó hiányok leküzdése. Induláskor a hatszáz fő alatti településeknek biztosították ezt a szolgáltatást, mára ez a szám ezer főre nőtt, ugyanakkor az ehhez kapcsolódó állami támogatás is emelkedett, amely 2018-hoz, a Magyar falu program indulásához képest megháromszorozódott. Kitért arra is, hogy 2019 óta hirdet a kormány pályázatot falu- és tanyabuszok beszerzésére, amelyek elengedhetetlennek a szolgáltatás ellátáshoz.
Gyopáros Alpár azt mondta, indokolt a lélekszámhatár emelése, amennyiben az Országgyűlés támogatja a javaslatot, 2026. január 1-jétől további 351 település lesz, amely indíthat falugondnoki szolgáltatást.
Tállai András, az Agrárminisztérium élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkára a Magyar falu programról szólva elmondta, hogy azt több tízezer nyertes pályázat, több mint 1100 milliárd forint állami támogatás kifizetése és sok-sok pozitív visszajelzés jellemzi. Rámutatott, a program kiemelt része a falugondnoki szolgálatok támogatása, az állami normatíva emelése, az infrastrukturális feltételek javítása.
A falugondnok mindenben segít, létfontosságú a tevékenysége, például ételt szállít, gyógyszert hoz, rendezvényre visz, szociális szolgáltatásokat biztosít
– tette hozzá.
Úgy összegzett, a törvényjavaslat a falvak érdekeit szolgálja, a kormány jó szívvel támogatja.
Lépés a digitalizáció irányába
A parlament arról is tárgyal, hogy megszűnik a papír alapú TB-kiskönyv, helyette elektronikus felületen lehet majd lekérdezni a biztosítási jogviszonyokat, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat és a baleseti táppénzre vonatkozó adatokat. Az előterjesztés szerint ez 2026. január 1-jén lép hatályba.
Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelt kormányzati célnak nevezte a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését és azt, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatokat ne kelljen újra és újra bekérni.
Erősítik az áldozatsegítést
Rétvári Bence ismertette a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosítását is. Eszerint a javaslat kiegészül az egyes áldozatsegítő központokra, krízisközpontokra, titkos menedékházakra vonatkozó rendelkezésekkel. A
módosítás értelmében a krízisközpontba vagy titkos menedékházba való befogadás esetén a befogadó intézmény jogosult lenne a bírósági eljárás kezdeményezésére annak érdekében, hogy a védelem teljesebb és hatékonyabb legyen.
Az államtitkár célként jelölte meg a távoltartás technikai eszközökkel történő ellenőrzését, hogy fizikailag távol tudják tartani a bántalmazót.
Változások a polgárőrségnél
Simicskó István egyéni képviselőként kezdeményezte a polgárőrségről szóló törvény módosítását. A KDNP frakcióvezetője elmondta, hogy rögzítenék az Országos Polgárőr Szövetség elnökségének és a területi szövetségek elnökségeinek tagjait, elnökeit, helyetteseit nem a jogi személy tagszervezetek közül, hanem közvetlenül a polgárőr igazolvánnyal rendelkező polgárőrök közül kell megválasztani. Hozzátette: ezért van erre szükség, mert az eddigi alapszabályokban nem pontosították teljes mértékben mindezt, így az a sajátos helyzet is előállhatna, hogy egy következő tisztújításon tagegyesület is jelölt lehetne például az országos szövetség elnöki tisztségére.
A képviselő jelezte, hogy a módosítást a polgárőrség kezdeményezte.
A kormány részéről Rétvári Bence köszönetet mondott a polgárőröknek, amiért több mint 2000 egyesületben, évente 10 millió önkéntes szolgálati órát dolgoznak a közösség biztonsága érdekében.
Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Hatlaczki Balázs)
