A Magyar falu program bővítését tárgyalja az Országgyűlés

Igazi sikertörténet eddig a Magyar falu program, a legújabb tervekről pedig az Országgyűlés is tárgyal. Gyopáros Alpár kormánybiztos ismertette, hogy bővülhet azoknak a településeknek a köre, amelyek élhetnek a falugondnoki szolgáltatással.

Fotó: Hatlaczki Balázs

A szolgáltatás célja az intézményhiányból fakadó hiányok leküzdése. Induláskor a hatszáz fő alatti településeknek biztosították ezt a szolgáltatást, mára ez a szám ezer főre nőtt, ugyanakkor az ehhez kapcsolódó állami támogatás is emelkedett, amely 2018-hoz, a Magyar falu program indulásához képest megháromszorozódott. Kitért arra is, hogy 2019 óta hirdet a kormány pályázatot falu- és tanyabuszok beszerzésére, amelyek elengedhetetlennek a szolgáltatás ellátáshoz.

Gyopáros Alpár azt mondta, indokolt a lélekszámhatár emelése, amennyiben az Országgyűlés támogatja a javaslatot, 2026. január 1-jétől további 351 település lesz, amely indíthat falugondnoki szolgáltatást.

Tállai András, az Agrárminisztérium élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkára a Magyar falu programról szólva elmondta, hogy azt több tízezer nyertes pályázat, több mint 1100 milliárd forint állami támogatás kifizetése és sok-sok pozitív visszajelzés jellemzi. Rámutatott, a program kiemelt része a falugondnoki szolgálatok támogatása, az állami normatíva emelése, az infrastrukturális feltételek javítása.

A falugondnok mindenben segít, létfontosságú a tevékenysége, például ételt szállít, gyógyszert hoz, rendezvényre visz, szociális szolgáltatásokat biztosít

– tette hozzá.

Úgy összegzett, a törvényjavaslat a falvak érdekeit szolgálja, a kormány jó szívvel támogatja.

Lépés a digitalizáció irányába

A parlament arról is tárgyal, hogy megszűnik a papír alapú TB-kiskönyv, helyette elektronikus felületen lehet majd lekérdezni a biztosítási jogviszonyokat, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat és a baleseti táppénzre vonatkozó adatokat. Az előterjesztés szerint ez 2026. január 1-jén lép hatályba. 

Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelt kormányzati célnak nevezte a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését és azt, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatokat ne kelljen újra és újra bekérni.

Erősítik az áldozatsegítést

Rétvári Bence ismertette a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosítását is. Eszerint a javaslat kiegészül az egyes áldozatsegítő központokra, krízisközpontokra, titkos menedékházakra vonatkozó rendelkezésekkel. A

 módosítás értelmében a krízisközpontba vagy titkos menedékházba való befogadás esetén a befogadó intézmény jogosult lenne a bírósági eljárás kezdeményezésére annak érdekében, hogy a védelem teljesebb és hatékonyabb legyen. 

Az államtitkár célként jelölte meg a távoltartás technikai eszközökkel történő ellenőrzését, hogy fizikailag távol tudják tartani a bántalmazót.

Változások a polgárőrségnél

Simicskó István egyéni képviselőként kezdeményezte a polgárőrségről szóló törvény módosítását. A KDNP frakcióvezetője elmondta, hogy rögzítenék az Országos Polgárőr Szövetség elnökségének és a területi szövetségek elnökségeinek tagjait, elnökeit, helyetteseit nem a jogi személy tagszervezetek közül, hanem közvetlenül a polgárőr igazolvánnyal rendelkező polgárőrök közül kell megválasztani. Hozzátette: ezért van erre szükség, mert az eddigi alapszabályokban nem pontosították teljes mértékben mindezt, így az a sajátos helyzet is előállhatna, hogy egy következő tisztújításon tagegyesület is jelölt lehetne például az országos szövetség elnöki tisztségére. 

A képviselő jelezte, hogy a módosítást a polgárőrség kezdeményezte.

A kormány részéről Rétvári Bence köszönetet mondott a polgárőröknek, amiért több mint 2000 egyesületben, évente 10 millió önkéntes szolgálati órát dolgoznak a közösség biztonsága érdekében.

Fókuszban a családok védelme

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatról szólva elmondta: az a családok, különösen a fiatalkorúak védelmében módosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló, valamint a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényeket.

Támogatják a vállalkozásokat

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény, valamint a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény módosításáról Fónagy János közölte: a hazai turizmus- és vendéglátóipar-finanszírozás megújításának a célja, hogy az ágazat fenntartható és hosszú távú fejlődését elősegítsék.

A kormány továbbra is elkötelezett, hogy a magyar vállalkozások ténylegesen képesek legyenek megerősödni, a kiélezett és erőforrás-igényes hazai és nemzetközi versenyben is helyt tudjanak állni és fejlődőképesen tudjanak működni

– tette hozzá.

Alkotmányos jog a készpénzhasználat

Az egyes törvényeknek a készpénzhasználattal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatról Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára ismertette: Magyarországon alkotmányos jognak tekintik a készpénzhasználatot. 

A készpénz nemcsak törvényes fizetőeszköz, a készpénzhasználati jog védelme a személyes szabadság, adatvédelem és társadalmi igazságosság egyik alapköve. Lehetővé teszi az emberek számára, hogy szabadon válasszanak fizetési módot

– idézte a törvényjavaslat preambulumát.

Cél a gazdasági károk mérséklése

Répássy Róbert az ukrajnai fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló javaslat kapcsán elmondta: a kormány elsődleges célja a veszélyhelyzetben az volt, hogy az Ukrajnából menekülők humanitárius megsegítése mellett mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket, ezáltal biztosítsa az ország működését.

Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Hatlaczki Balázs)