Az egyetemek forrásmegvonásának fenntartása mellett, Orbán Balázs doktorija ellen érveltek az akadémikusok

A Magyar Tudományos Akadémia reformellenes tagozatának szervezésében megvalósult eseményen kiderült, hogy minden olyan reform rossz, amelynek a célja a kutatóhálózat modernné, versenyképessé tétele. Mindemellett pedig azt is megtudhattuk, hogy a magát liberálisként számon tartó közeg egyik képviselője nem engedélyezte volna Orbán Balázsnak, hogy az ELTE-n védje meg a doktoriját.

Konferencia az akadémiai autonómiáról címmel rendeztek konferenciát a CEU-n, a Soros György által alapított és finanszírozott Közép-európai Egyetemen szombaton. Az eseményen lényegében annak a baloldali körnek a tagjai tartottak előadásokat, amely a tudományos autonómia ürügyén támadja a kormányzati reformokat. Ennek megfelelően pedig főként azok jutottak megszólalási lehetőséghez, akik nem egyszer szalonképtelen vádakat, illetve jogilag abszurd ötleteket fogalmaztak meg.

A konferencia megnyitóján alaphangként Máté András egyetemi docens sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Közép-európai Egyetemet elüldözték Magyarországról, mindezt az elüldözött egyetem egyik előadótermében. 

Erre rákontrázva Enyedi Zsolt politológus kiemelte, a CEU felszámolása volt a magyar kultúrharc első lépése. 

Ezt követően a láthatóan frusztrált reform- és kormányellenes akadémikus, Kenesei István előadása következett, aki nemes egyszerűséggel azt mondta, 2010 óta csupa rossz dolog történt a Magyar Tudományos Akadémiával.

A negatívumok között említette, hogy az MTA akkori kutatási hálózata számára új épületeket épített az állam, majd pedig kijelentette,

 a jelen helyzetben helyesnek tartja, hogy az Európai Unió nem adja oda az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeknek a nekik járó támogatásokat. 

Az eseményen Halmai Gábor, az ELTE Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója elmondta, véleménye szerint 

Orbán Balázsnak nem lett volna szabad megvédenie a doktoriját az ELTE jogi karán, máshol kellett volna ezt megtennie.

A rendszeresen a kutatóhálózat reformja ellen ágáló Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) több oszlopos tagja is előadást tartott az eseményen. Lőrincz Viktor, a csoport elnöke több állítást is megfogalmazott, amelyből egyértelműen kiderült, a kutatóhálózat átalakításával kapcsolatos egyik legnagyobb problémája az ADF-nek, hogy ezentúl teljesítményhez kötnék a források kiosztását. 

A reformellenes aktivista emellett kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy nemrég a HUN-REN vezetősége egy nemzetközi értékelési folyamatnak vetette alá a teljes kutatóhálózatot, amelyből kiderült, az egyes csoportok és kutatók milyen eredményekkel végezték a munkájukat. 

Az ADF elnökségi tagjaként Bán-Forgács Nóra is felszólalt, aki az akadémiai ingatlanvagyon eladásával kapcsolatban továbbra is azt a hamis állítását hajtogatta, amelyet a tegnapi napon Freund Tamás, az MTA elnöke is cáfolt. Bán-Forgács érvelése szerint ugyanis az akadémiai kutatóhálózat ingatlanjainak értéke 130 milliárd forint, az állam viszont mindössze 80 milliárd forintot hajlandó kifizetni érte. 

A valóság ezzel szemben az, hogy a 130 milliárdos összeg úgy jött ki, hogy az MTA felkért egy céget, amely a teljes ingatlanvagyont úgy mérte fel, mintha az nem lenne célhoz kötött, és nem lenne jelenleg is használatban.

 Tehát a valóságban az ingatlanok értéke a becslésben meghatározottnál jóval kisebb. 

Az esemény végén a szervezők, vagyis az Akadémiai Dolgozók Fóruma, az Oktatói Hálózat és a Stádium 28 Kör egy közös nyilatkozat elfogadása mellett döntött, amelyben védelmükbe vették az állításuk szerint Budapestről elüldözött CEU-t, illetve követelték az egyetemi kuratóriumok átalakítását az uniós követeléseknek megfelelően. Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben ezen követelésnek eleget tenne a kormány, abban az esetben az egyetemek kuratóriumának tagságába beülhetnének olyan nemzetközi szervezetek képviselői is, mint a Transparency International. 

Borítókép: A CEU főépülete (Fotó: Balaton József)