Válságban az MTA köztestülete

Az MTA köztestületi rendszere ma már inkább akadémiai nyugdíjasklub, mint kutatási kiválósági közösség – derül ki a hivatalos adatokból és publikációs statisztikákból. A tudományos utánpótlás elvágása, a nemzetközi teljesítmény elmaradása és a zártság súlyosbítja a magyar tudományos élet problémáit.

Borítókép: A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (Fotó: Csudai Sándor) Fotó: Csuday Sándor

Rossz tendencia alakult ki a köztestületben, amelynek eredményeképpen önreprodukálóvá vált: a bizottságok tagjai több évtizede ugyanazok, és döntéseiket zárt körben hozzák – fogalmazta meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) problémáinak legfőbb eredőjét egy, a Magyar Nemzetnek név nélkül nyilatkozó kutató. 

A tudományos szakember szerint a fiatalabb, nemzetközi tapasztalattal rendelkező kutatók alig-alig kapnak lehetőséget beleszólni az MTA szakmai irányításába. 

Az elmondottakat a számok is alátámasztják: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestülete mára 17  676 főre duzzadt, ám a tömegessé válás nem járt együtt a teljesítmény javulásával. A köztestület tagjainak jelentős része az elmúlt öt évben semmilyen nemzetközi referált folyóiratban nem publikált. Ezt a Magyar Tudományos Művek Tára adatbázisának egyéni keresései is alátámasztják: több tag utolsó tudományos publikációja öt-tíz évvel ezelőtt jelent meg.

Úgy tűnik, hogy sokan a nyugdíjas éveikre lesznek a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagjai; a szervezet tagjai ugyanis jellemzően hatvan év felettiek. Az akadémia ugyan nem tesz közzé átfogó korfát, a köztestületi névjegyzék böngészése alapján egyértelmű: a túlnyomó többség a rendszerváltás előtt kezdte pályáját, sokan már a hetvenes éveiket tapossák. 

Mindeközben a fiatal, a tudományos életben maguknak helyet követelő és elhelyezkedni kívánó kutatók bekerülési aránya minimális. 

Ezek után nem csoda, hogy a nemzetközi versenyben az MTA közössége folyamatosan elveszíti azt a megbecsülést és teret, amelyet a korábbi évtizedekben kiharcolt magának. A magyarországi tudományos publikációknak csupán 20–25 százaléka jelenik meg Q1-es, azaz a legmagasabban jegyzett nemzetközi folyóiratokban a SCImago Journal & Country Rank statisztikái szerint. Ez az arány pedig messze elmarad a nyugati, sőt a V4-országok kutatóitól is. Hasonló a kép az ERC (European Research Council) pályázatoknál: a 2023-as statisztikák szerint Magyarország a támogatások kevesebb mint egy százalékát nyerte el, 

annak ellenére, hogy népességarányosan a források két százalékát kellene megszerezni.

 A publikációk és a fiatal kutatók hiánya miatt pedig a gyakorlati hasznosíthatóságban, innovációban sem áll jobban az MTA. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának adatbázisa szerint az Akadémia intézményei évente alig néhány szabadalmat jelentenek be. A szám jellemzően 5–10 között mozog, ami nemcsak elenyésző a nemzetközi összevetésben, hanem más állami fenntartású kutatóintézményhez képest is kirívóan alacsony.

Borítókép: A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (Fotó: Csudai Sándor)