Magyar Péter is pofonért ment Erdélybe

Magyar Péter is megpróbált barátkozni az erdélyiekkel, és neki sem sikerült. A Tisza elnöke ráadásul már megérkezése előtt belerúgott a határon túliakba, amikor román földnek nevezte Erdélyt, a Szózatot sem tudta elénekelni, de baloldali elődjei már ennél kevesebbért is kaptak hideget-meleget a Partiumban élőktől.

Magyar Péter azt hitte, jó ötlet Erdélyig gyalogolni. Forrás: Forrás: Hatlaczki Balázs

Románozással, az erdélyiek sértegetésével, az RMDSZ kritizálásával, a Szózat ismeretének hiányával ért véget Magyar Péter nagyváradi látogatása, a Tisza elnökének botrányos viselkedése nem nyerte el a határon túliak tetszését. Ismert, Magyar Péter gyalog indult Erdélybe, pont akkor, amikor a pártját és tanácsadóját, Ruszin-Szendi Romuluszt is érintő ukrán kémügy tetőfokára hágott. 

Korábban Magyar Péter több alkalommal is kijelentette, számít az erdélyi magyarokra, miként ők is számíthatnak a Tiszára, aztán nemes egyszerűséggel „román földnek” nevezte Erdélyt, a közösségi médiában pedig arra szólította fel híveit a párt a Tisza hivatalos közösségi oldalán, hogy a pártvezér Erdélybe érkezésekor ne hozzanak semmilyen magyar nemzeti motívumot ábrázoló tárgyat, mert ők oda vendégségbe mennek. Mindezt még tudta fokozni Magyar Péter, 

nagyváradi beszéde után ugyanis kiderült, sem a pártelnök, sem személyi énekesnője, Rost Andrea nem tudta a Szózat szövegét.

Nem meglepő ezek után, hogy a helyiek nem fogadták kitörő lelkesedéssel a tiszásokat, akiket ráadásul buszokkal utaztattak Nagyváradra. Nem Magyar Péter az első baloldali politikus, aki megpróbálta maga mellé állítani az erdélyieket, de kudarcot vallott. Vona Gábor, a Jobbik egykori elnöke a 2018-as országgyűlési választás előtt látogatott el több, magyarok lakta városba, 

ahol szembesítették pártja szélkakas-politikájával és képviselőinek a határon túli magyar közösségeket sértő kijelentéseivel. 

A néppártosodást zászlajára tűző, egykori radikális Jobbik elnökét Marosvásárhelyen a jobboldalt eláruló politikájával állították szembe. „Árulókkal nem tárgyalunk, kár volt idejönni!” „Menj haza! Minek jöttél ide? A disznóólamat nem bíznám rád. Olyan vagy, mint teknőben a víz: ide-oda loccsan. Simicskának benne van az öliben. Aki nemzeti volt, azt kiraktátok! Hol van az üveggyöngy?” – vágták a felháborodott székelyek Vona Gábor fejéhez, egy idős úr pedig egy zacskó üveggyöngyöt, utalva arra, hogy Szotyori-Lázár Zoltán akkori szolnoki jobbikos a Facebook-oldalán egy évvel korábban azt írta: „Az erdélyi magyarság nagyobb része – az észak-amerikai indiánokhoz hasonlóan – megvehető egy marék üveggyönggyel. Ez a marék üveggyöngy a kettős állampolgárság volt.”

Nem járt nagyobb sikerrel Márki-Zay Péter, a baloldali szivárványkoalíció bukott miniszterelnök-jelöltje sem, aki 2022-ben látogatott Erdélybe. A hatpárti ellenzéki összefogás kormányfőjelöltje valóságos bírálatcunamit zúdított a jelenlegi kormánypártokra, mindenekelőtt Orbán Viktorra, aki szerinte Magyarország ezeréves fennállásának legkorruptabb kormányát irányítja, terroristákat, nemzetközileg körözött bűnözőket engedett be az országba, Putyin-párti, szélsőséges államot épít, magát a miniszterelnököt pedig volt kommunistának, liberálisnak, konzervatívnak és fasisztának titulálta. 

Nem Magyar Péter az első baloldali politikus, aki magára haragította az erdélyieket. Fotó: Krónikaonline.ro/Rostás Szabolcs

– Márki-Zay Péter Erdélyben nem szívesen látott vendég

 – reagált a közös baloldali jelölt látogatására az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A szervezet leszögezte: nem kérnek sem a hazugságaiból, sem a határon túli magyaroknak szánt hamis hízelgéséből, sem pedig azokból, akik valójában mögötte állnak.

Mesterházy Attila még az MSZP elnökeként járt Kolozsváron 2013-ban, ahol a párt új nemzetpolitikai programot fogadott el. 

A kolozsvári fórumra érkező Mesterházy Attilát MSZP-ellenes, tiltakozó fiatalok csoportja fogadta, akik meghiúsították, hogy autóval hajtson be a fórumnak otthont adó épület belső udvarára. 

A volt szocialista helyzetén az sem segített, hogy bocsánatot kért a határon túli magyaroktól azért, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-i népszavazáson „egy rosszul feltett kérdésre rossz választ” adtak. 

Ha tehát a baloldal korábbi, kudarcot valló próbálkozásait nézzük, Magyar Péter vállalkozása arra, hogy megszólítsa, illetve meghódítsa a külhoni magyarokat, hamvába holt próbálkozás. Ráadásul azóta Mesterházy, Vona és Márki-Zay Péter is lekerült a nagypolitika színpadáról.