„Ez vagy valami, vagy megy valahová.” Így morfondírozik egy régi vicc szerint a székely bácsi, amikor megpillantja a teknősbékát. Hasonlóképp nézhettek ki a fejükből szegény erdélyi magyarok akkor is, amikor megjelent Nagyvárad főterén egy szedett-vedett társaság, élükön egy kék, kalotaszegi mintákat utánzó mellyesben parolázó törpével. A furcsa, váratlan vendég a kezében egy szalagokkal teletűzdelt magyar lobogót tartva vonult, fennhordva az orrát, akár egy pünkösdi király.
A szekta vezére, Magyar Péter, miközben azt hazudta, gyalog fogja megtenni ezt a „zarándokútját”, stikában többször autóba ült, hogy végkimerülés nélkül érje el a kitűzött célt, ahol végül nem figyelt rá szinte senki a magyarországi közösségi médiában kiépített buborékjának lakóin kívül: alig pár százan ácsingóztak Szent László városának központjában, hogy megtekintsék Brüsszel Buta Augusztjának legújabb produkcióját.
Néhányan a kísérők közül aztán a főtéren meg is tapsolták az előadást, midőn a főhős nagy románokhoz hasonlítgatta a magyar nemzet nagyjait, és az összefogásról beszélt. Nyilván előre figyelmeztette a román titkosszolgálat, hogy csak akkor mondhat a nyílt utcán beszédet, ha kellő mértékben barátságos lesz, de a Tisza Párt gumimessiásának ez nem eshetett a nehezére, hiszen egyébként is jó viszonyt ápol az ellenérdekelt hírszerzőkkel és elhárítókkal. Ukrajnába például konkrétan kémekkel szokott utazgatni, kedélyesen.
A székelyek között persze voltak olyanok is, akik tiltakoztak a helyszínen Magyar Péter megjelenése ellen, és ez nem csak az eddigi politikai szerepvállalásának és a jellemének volt köszönhető. Nem csak annak, hogy egy végtelenül műveletlen ember, aki nem tudja, hol született József Attila vagy Babits Mihály, de mégis arcátlanul hivatkozik rájuk, vagy aki összetéveszti Hunyadi Jánost Hunyadi Mátyással. És nem is csak annak, hogy az egész karrierje a bosszúra épül a korábbi politikai közössége, köztük a volt felesége ellen, akit rendszeresen megalázott és az ügyészségen jelentett fel. Illetve nem is csak annak, hogy mindenkit lenéz, még a saját híveit vagy munkatársait is, akiket büdös szájúaknak, agyhalottaknak nevez, miközben számos bűncselekményben is érintett lehet a lopástól kezdve a bennfentes kereskedésig.
A határon túli nemzettársainkat inkább az bosszanthatta fel, hogy alig lépte át a határt, máris román földnek nevezte Erdélyt, az, hogy ügynököknek titulálta az RMDSZ-t, mielőtt az összetartozásról szónokolt. Nem véletlen, hogy a legfrissebb kolozsvári felmérések szerint jottányit sem változott a magyarországi ellenzék megítélése Erdélyben: ha ma lennének a választások, az ottani magyarok 95 százaléka továbbra is a Fideszre szavazna. Magyar Péter ismertsége és népszerűsége pedig a kanyarban sincs a körükben Orbán Viktoréhoz képest. A helyi SoDiSo Research közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 89 százaléka látná a legszívesebben Orbán Viktor jelenlegi magyar miniszterelnököt továbbra is Magyarország kormányfőjének, Magyar Pétert pedig kevesebb mint öt százalék.
Magyar Péterrel tehát megint szembejött a valóság: amit a híveivel sikerült megetetni a közösségi média és a marketingpolitizálás segítségével, az nem működik, ha két lábbal állnak vele szemben a földön. Kár volt a benzinért, amit a „gyalogzarándokra” fizettek ki a szponzorok, hatalmas bukás lett belőle. Ha adhatunk tanácsot nekik, legközelebb télire szervezzék meg a gumimessiás erdélyi útját. A mínusz ötven fokban talán megszánják, és beengedik a házba is. Bár az kérdés, hogy emiatt lesz-e kedvük megkötni a kutyát…
