– Szánalmas volt ekkora hűhót csapni az egész köré, a felvételen az van, amiről sokszor beszéltem már korábban, és azóta is rendszeresen nyilatkozom – szögezte le az Indexnek adott interjújában a Magyar Péter által közzétett hangfelvételről Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, május elején a Tisza Párt elnöke közzétette az általa csak az „Orbán-kormány őszödi beszédeként” emlegetett felvételt, amelyen a honvédelmi miniszter arról beszél, hogy egy ütőképes hadsereget hoznak létre.
„Egy rövid beszéd volt, amit katonáknak, a hadseregre vonatkozóan mondtam el. Ez teljes egészében tükrözi azt, amire felkérést kaptam, és egy mondatban összefoglalható: a békéhez erő kell”
– mutatott rá a tárcavezető.
Mint mondta, a honvédségnek és a honvédelem politikai vezetésének az a feladata, hogy a kormány a magyar emberek biztonsága érdekében a haderőt a lehető legfelkészültebb állapotba hozza, hogy az egy esetleges háború esetén a magyar határokon belül a legnagyobb biztonságot tudja nyújtani az embereknek.
„A háború nulladik fázisa pedig azt jelenti, amikor még nem tört ki a háború, de már mindenki készül rá. Brüsszel háborúra készül, több nyugati ország Ukrajnát tömi fegyverekkel. Ez most a valós helyzet. Mi békét akarunk, de ha Magyarország a védelmi képességek erősítésében lemaradna, akkor a magyar embereknek súlyos kockázatokra kellene számítaniuk”
– hangsúlyozta.
Ruszin-Szendi Romuluszra „túl nagy volt a kabát”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a tiszás altábornagy ügye nagyon jó példája annak, hogy miért van szükség a fejlett polgári demokráciákban a civil kontrollra. Felhívta a figyelmet arra, hogy Bulgária kivételével az Európai Unió egyetlen országában sem katona a honvédelmi miniszter. Még a háborúban álló Ukrajnában és Oroszországban sem.
„Amikor Ruszin-Szendi azzal henceg, hogy 14 éves kora óta katona, az azt is jelenti az ő esetében, hogy csak ennek a világnak a korlátain belül képes gondolkodni. Amikor aztán bekerül egy számára ismeretlen nemzetközi környezetbe, ahol a nagyobb összefüggések átlátásával kell működni, akkor nagyon könnyen eltéved”
– emelte ki.
A honvédelmi miniszter szerint ugyan ez nem törvényszerű, de az ő esetében ez történt, és nem véletlenül mentették fel őt a tisztségéből. Emlékeztetett: Ruszin-Szendi Romuluszt a háború előtt nevezték ki vezérkari főnökké.
– A háború kitörésével vált nyilvánvalóvá, hogy nagy rá a kabát, nem tudja a hadsereget egy olyan felkészültségi állapotra hozni, amit a szomszédban dúló háború megkíván. Ráadásul Ukrajna iránti szimpátiája szembeötlő volt. Politikusi ambíciói során tett nyilvános nyilatkozatai pedig semmi kétséget nem hagynak már efelől – sorolta.
Szerinte mostanra bizonyítottá vált, hogy a NATO-vezérkar főnöki értekezletén ugyanazzal a jelmondattal, Szlava Ukrajini, ami a háborúpárti uniós politikusok szlogenje, dicsőíti Ukrajnát.
– Hivatalos, jegyzőkönyvezett értekezleten, egyenruhában. Az üléseken nem képviselte a háborúellenes, deeszkalációra felszólító magyar álláspontot, majd a jelentéseiben minderről valótlan képet festett – emelte ki, majd hozzátette: mindezekre nincs mentség és ez méltatlan egy magyar katonatiszt részéről, a legmagasabb beosztású katonától pedig teljességgel elfogadhatatlan.
Nem csak ez volt vele a probléma
– Tudjuk mára azt is, hogy az első számú katonához szintén méltatlanul, miközben másokat arra utasít, hogy a szigorú fizikai állapotfelmérési elvárásokat teljesítsék, ő maga – ráadásul közpénzen – zsírleszívó műtétet hajtat végre magán – emlékeztetett, majd kérdésével rámutatott:
„Én nem értem, hogy a hiúságán esett sérelem miatt érzett bosszúvágyon túl ezek után honnan veszi a bátorságot, hogy a honvédség környékén bármilyen vezetői szerepre pályázzon?”
Az Index kérdésére elárulta azt is, már vezérkari főnökként is számos jelzést és figyelmeztetést kapott, konkrét ügyekre vonatkozóan és általános magatartását illetően is. – Többek között írásban felszólítottam a kormány mandátumainak megfelelő nyilatkozatok tételére a nemzetközi tárgyalásain. Az én politikai felelősségem, hogy a helyén hagyok-e egy alkalmatlan és a vezérkarfőnöki poszton ezáltal veszélyes beosztottat. Nem hagytam – hangsúlyozta.
Ruszin-Szendi Romulusz most a legveszélyesebb
A miniszter szerint a tiszás altábornagy most veszélyesebb, mint eltávolítása előtt. – Azzal, hogy politikai térbe akarja tolni a honvédséget és szembefordult a haderőfejlesztés kitűzött és korábban általa is képviselt céljaival, árulóvá vált. Egyetlen esélye maradt a megszégyenülés elkerülésére, ha Magyar Péter brüsszeli bábkormánya valahogy hatalomra kerül – mutatott rá.
Szerinte ezért vette elő „azokat a bizonyos ukrán telefonszámokat”, és nyújt támogatást a Magyarország ellen irányuló lejárató kampányhoz. – Ha Ruszin-Szendi Romuluszon múlna, vinné a magyar katonákat Ukrajnába. […] Neki nem drága a magyar honvéd élete, ha idegen érdekekről van szó – hagsúlyozta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Indexnek adott interjújában beszélt még többek között a haderőfejlesztésről, az orosz–ukrán háborúról, a közel-keleti konfliktusról, az N7 piacképes részének értékesítéséről, valamint az újdörögdi balesetről is.
