Több mint százezer szóbeli vizsga eredményét elemezve jutott arra az eredményre egy olasz kutatócsoport, hogy a vizsga időpontja önmagában is befolyásolhatja az eredményt. A Messinai Egyetem Társas-Kognitív Idegtudományi Laboratóriumának kutatói szerint a sikeres vizsgák aránya harang alakú eloszlást mutat a nap folyamán:
a legtöbben akkor mennek át a vizsgán, ha dél körül teszik, míg reggel és késő délután sokkal többen buknak meg.
„Kiderült, hogy az akadémiai értékelések eredményei rendszerszerűen változnak a nap folyamán, és a legnagyobb arányban dél körül sikerül a vizsga” – idézte a phys.org Carmelo Mario Vicario kutatásvezetőt. Elmondása szerint a késő délelőtti vizsgázók járnak a legjobban, a reggel 8–9 óra és a délután 15–16 óra közötti időpontok pedig látványosan rosszabb eredményeket hoztak.
A kutatás a 2018 októbere és 2020 februárja közötti vizsgaidőszakokat vizsgálta meg. Az adatbázis 104 552 szóbeli vizsgát tartalmazott 680 különböző vizsgáztatóval, 1243 tantárgyból. A kutatók kizárták az olyan zavaró tényezőket, mint a tantárgy nehézsége vagy a kreditszám, és statisztikai módszerekkel vizsgálták meg az időpont szerepét a vizsga sikerességében.
Az eredmények szerint az összes vizsga alig 57 százaléka zárult sikeresen. A legjobb arányban 11 és 13 óra között mentek át a hallgatók, de reggel és délután már lényegesen rosszabbak voltak az esélyeik.
A kutatók szerint a mintázatot több tényező is magyarázhatja: a hallgatók figyelme délelőtt fokozatosan javul, majd délután hanyatlani kezd, míg a vizsgáztató tanároknál döntési fáradtság léphet fel, ami szigorúbb értékeléshez vezethet.
A tanulmány szerint az eredmények nemcsak egyetemi vizsgákra, hanem más szubjektív megítélésű helyzetekre – például állásinterjúkra – is alkalmazhatók lehetnek. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy az időpont önmagában is torzíthatja a teljesítmény értékelését, ezért érdemes ezt figyelembe venni a vizsgák és meghallgatások időzítésekor.
