Szoros ugyan a verseny a Tisza Párt „botrányhőse” címért, de annyi kockázat nélkül kijelenthető, hogy súlyos ügyek nemcsak Magyar Péter, hanem honvédelmi tanácsadója, Ruszin-Szendi Romulusz nevéhez is fűződnek.

A honvédség 2021 júniusában legfiatalabbként kinevezett parancsnokából néhány éven belül kegyvesztett vezérkari főnök, majd a 2023. április 27-i menesztése után gyorsan a pártpolitika színterére lépett exkatona lett. Felmentése után nem sokkal ugyanis Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy 28 év tényleges katonai szolgálati viszony után 2023. június 23-án távozott a honvédségtől. Némi kitérővel kötött ki a Tisza Pártban, aminek azért is van jelentősége, mert a kezdeti politikai szárnybontogatása szoros összefüggésben áll az egyik legnagyobb botránnyal, ami őt és Magyar Pétert is érinti. Ez pedig nem más, mint az ukrán kémügy.
Pártalapítási kísérlet és kémbotrány
Ruszin-Szendi a leszerelése után nem sokáig tétlenkedett, mert egy jó ismerőse, Wéber János, a fegyverkereskedelemben érdekelt baloldali milliárdos és köre igyekezett rávenni a menesztett vezérkari főnököt, hogy hozzon létre egy jobboldali pártot. Informátoraink szerint az előkészületek 2023-ban meg is kezdődtek, a pártalapítás azonban elmaradt, miután Magyar Péter 2024. februári színre lépésével sokkal nagyobb politikai sikerrel kecsegtető alternatíva adódott. Ezért Ruszin-Szendiék elálltak korábbi tervüktől, majd a bukott vezérkari főnök bejelentkezett a Tisza Pártnál és végül Magyarék honvédelmi szakértője lett.
Informátoraink szerint Ruszin-Szendivel komoly anyagi források is érkeztek Magyar Péter pártjához. A pénzt pedig nem más, mint a Wéber-kör biztosította.
Ehhez a körhöz tartozott a jelenleg letartóztatásban ülő ukrán állampolgár, Holló István, akit kémkedéssel gyanúsít a rendőrség. Holló pedig bizalmas viszonyban volt Ruszin-Szendi Romulusszal. Úgy tudjuk, ez a kör többször is megjelent a csehországi Teplicében, ahol egy helyi cég vezetőjével, Mikola Smetankával tárgyaltak. Utóbbi férfi jó kapcsolatot ápol az ukrán kémbotrány másik főszereplőjével, Tseber Rolanddal, aki az ukrán hírszerzés embereként azonosítottak a magyar szolgálatok.
A magyar állásponttól eltérő beszéd a NATO-üléseken
Itt el is érkeztünk a következő nagy botrányhoz, ami szorosan kapcsolódik az ukrán kémügyhöz. Még márciusban Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter belső vizsgálatot indított a volt vezérkari főnök korábbi ténykedése miatt. Ennek eredményeként megállapították, hogy Ruszin-Szendi Romulusz a NATO-tárgyalásokon szisztematikusan eltért a magyar kormány háborúellenes álláspontjától, és Ukrajna-barát narratívát képviselt. Az ülések után készített jelentéseit meghamisította, ezzel félrevezette a feletteseit és a kormányt. Az üléseken elhangzottak olyan kijelentései, mint a Szlava Ukrajini! (Dicsőség Ukrajnának!) a hivatalos magyar semlegességi politikával élesen szembementek.
Ukránpárti elszólások
Maga Ruszin-Szendi is többször elszólta magát, amivel ukránpártiságát bizonyította a Tisza lakossági fórumain, illetve még a párthoz csatlakozása előtt is egy interjúban.
2024 decemberében az Ultrahang című videós műsorban szóba került, hogy a nyugati országok hogyan segíthetnének Ukrajnának az oroszok elleni háborúban. Ruszin-Szendi azt mondta:
„Felmerültek azok a hírek, hogy esetleg NATO-, EU-erők vonulnak be Ukrajnába.” A műsorvezető visszakérdezett, hogy „ez egy reális felvetés, vagy csak úgy mondják, de valójában semmi?” A tábornok úgy válaszolt: „Hát ez az üzengetés egymásnak. Ez abban az esetben képzelhető el, hogy ha Ukrajna vagy NATO-, vagy EU-tag lenne. Akkor jogos lenne, hogy oda bemennek a mi erőink, már az észak-atlanti térség országainak erői, anélkül az casus belli lehet Oroszországnak.”
Ruszin-Szendi egy tiszás utcafórumon is elszólta magát, hiszen gyakorlatilag elismerte, hogyha megszerzik a hatalmat, akkor rögtön beállnak a sorba az Ukrajna-párti uniós kórusba. Magyar Péter embere azzal büszkélkedett a hallgatóságának, hogy kiváló kapcsolata van az ukrán vezérkari főnökkel, majd jelezte: ha „odakerülnek”, akkor neki megvannak a megfelelő (ukrán) telefonszámai.
A volt hadseregparancsnok áprilisban pedig azt magyarázta szintén egy lakossági fórumon, hogy miért kell érzékenyíteni a társadalmat a háborús készülődésre. Videó: 6:08-tól:
Magánklinikának nézte a Honvédkórházat
De ez még nem minden. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a közelmúltban két fontos jelentést is közzétett Ruszin-Szendi Romulusz kapcsán. Az első a zsírleszívási ügyként megismert botrány. A Kehi egyértelmű törvénytelenséget és szabálytalanságot állapított meg, amelyek arra utalnak, hogy Ruszin-Szendi visszaélt a hatalmával, amikor az irányítása alatt álló kórházban esztétikai céllal zsírleszívást végeztetett, amelynek mintegy 1,2 millió forintos költségét nem fizette meg, hanem azt a kórház állta. A jelentés arra is kitért, hogy a történtek felvetik a szolgálati visszaélés gyanúját.
Luxusvilla egymilliárdért közpénzből
A hét elején újabb jelentést tett közzé a Kehi, amely a volt vezérkari főnök szolgálati villaépítésének botrányos körülményeit tárta fel. A hivatal egymilliárd forintot meghaladó költséget, luxusberuházásokat és kirívóan pazarló beszerzéseket tárt fel a volt vezérkari főnök számára épített dunakeszi szolgálati ingatlan kapcsán. A jelentés felidézte, hogy a dunakeszi ház helyét Ruszin-Szendi határozta meg saját kényelmi szempontjai szerint, és prémiumkategóriás, valamint egyedi berendezési tárgyakat vásároltatott közpénzre. Az ingatlan fejlesztésével a teljes bekerülési költsége 896,9 millió forint lett, amelyhez még bruttó 132,2 millió forint értékű ingóságok beszerzése társult.
Több e-mail arról tanúskodik, hogy a felesége is rendelt berendezéseket és még a fürdőnadrágot is közpénzen vásárolta Ruszin-Szendi.
Robotporszívót is kaptak, gőzállomást alakítottak ki, több sminkasztalt és televíziót vásároltattak, illetve prémium szórakoztató elektronikai eszközök és playstation beszerzését kezdeményezték közpénzen.
Bűncselekmények gyanúja
Ifj. Lomnici Zoltán szerint a Kehi-jelentés által feltárt körülmények kapcsán több olyan jogilag értelmezhető mozzanat is azonosítható, amelyek esetén a büntetőjogi felelősség lehetősége vizsgálhatóvá válik. A zsírleszívási ügyhöz hasonlóan itt is felvetődik a szolgálati visszaélés gyanúja, valamint hűtlen kezelés is megvalósulhatott. Ez utóbbi bűncselekmény gyanújával Tényi István feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél, miközben Budai Gyula országgyűlési képviselő hivatali visszaélés gyanúja miatt fordult a Nemzeti Nyomozó Irodához.
Borítókép: Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz (Fotó: Hatlaczki Balázs)