Különleges DPK jött létre, szinte minden magyart érint a témája

A Nevelési-oktatási Digitális Polgári Körben olyan bizalmi légkör alakult ki, amelyben senki nem ítél el mást, aki eltérő véleményt képvisel vagy kiáll az értékrendjéért – mondta lapunknak Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos, a szakmai DPK alapítója. Mint hangsúlyozta, nemsokára szervezni fognak egy iskolai igazgatói mentorhálózatot, ami azt üzeni, hogy ahol jó az igazgató, ott jól működik az iskola. Hozzátette, a kormány közoktatás helyett köznevelésben gondolkodik, ahol az oktatási környezet úgy működik, mint egy értékrendet és biztonságot adó család.

A Nevelési-oktatási Digitális Polgári Kör (DPK) célja, hogy a tagok találjanak egy olyan felületet, ahol megbeszélhetik azokat kérdéseket, amelyek szinte minden magyart érintenek a köznevelési rendszerében – mondta Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos a lapunknak adott interjúban. Mint az 1-es számú DPK és a szakmai DPK alapítója hangsúlyozta, 

a csoportban olyan bizalmi légkör alakult ki, amelyben senki nem ítél el és nevet ki mást, aki esetleg eltérő véleményt képvisel vagy kiáll az értékrendjéért.

 A család fontossága mellett a résztvevők megfogalmazzák azokat az értékeket és elvárásokat, amelyeket meghatározónak tartanak.

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos (Fotó: Ladóczki Balázs)

A jó igazgató teszi a jó iskolát

A miniszterelnöki biztos szerint az online csoport tagjai olyan területeket is szeretnének látni a köznevelésben, mint a fenntarthatóság, a magyar kultúra, a családok, a generációk közötti tudásátadás, a hazaszeretet és a nemzeti identitás, de helyet kap a tankönyv és a gyermekek terheltségének kérdése is. 

Hamarosan megszerveznek egy iskolai igazgatói mentorhálózatot, ami azt üzeni: ahol jó igazgató van, ott az iskola is jól működik.

A szülők és a pedagógusok azt várják el, hogy korszerű pedagógiai módszereket vezessenek be, valamint hogy az igazgató legyen kompetens, szeretetteljes és hiteles, lehessen rá számítani, tudjon inspirálni. Az a jó, ha a szülők úgy érzik, hogy az iskola vezetője partneri viszonyt alakít ki a családokkal. – Az igazgatónak „szuperhősnek” kell lennie, aki egy rendszert működtet. Amilyen az igazgató, olyan lesz az iskola hangulata és mentalitása, a mentorhálózattal ehhez szeretnénk támogatást adni – állította Balatoni Katalin.
Szerinte a jó iskola olyan biztonságos közeget jelent, ami lehetővé teszi a gyerekek kibontakozását, az innová­ciók mellett megőrzi a klasszikus értékeket, valamint ahol erős a lokális, akár az iskolához kötődő identitás és a nemzeti identitás is. – Az iskola múltja elengedhetetlen ahhoz, hogy legyen jövője – vélekedett.

A mesterséges intelligencia helyes használata

A miniszterelnöki biztos kitért a mesterséges intelligencia (MI) köznevelésben játszott szerepére is. – Fontos, hogy a pedagógusok biztonsággal alkalmazzák a rohamosan fejlődő technológiát. A hazai tankönyvekben az MI 58 helyen kap valamilyen szerepet, a Kréta-rendszerben öt nyelvet – köztük a magyar mint idegen nyelv tantárgyat – lehet tanulni MI-alapú modullal, de a technológiát egyre inkább próbálják beépíteni az oktatás mindennapjaiba. Ehhez a kormány megteremtette a feltételeket: tavaly év végéig átadtak 579 ezer notebook-ot, és folyamatosan bővítik a köznevelésben elérhető digitális felületeket is. 

A tanároknak abban kell segíteni, hogy az MI miként vihető be a tanítási módszertanba és a tudásátadásba 

– mutatott rá Balatoni Katalin. Hozzátette, erre jó példa, amikor a tanulók MI-vel ellenőrzik, hogy mennyire sikerült helyesen megoldani egy feladatot vagy plusz gyakorlópéldákat kérnek tőle, viszont arra ügyelni kell, nehogy az eszköz végezze el a feladatokat a diákok helyett.

Csak jót tett az iskolai mobilkorlátozás

A mobiltelefonok iskolai korlátozásáról Balatoni Katalin kiemelte: Magyarország viszonylag szigorú intézkedést vezetett be, a koncentráció és a figyelem javítása miatt döntöttek így. Azonban 

az intézkedésnek lett egy nem várt pozitív hozadéka: a gyerekek elkezdtek beszélgetni és játszani egymással.

Immár van néhány óra, amikor a valóságban élnek, és fontos jelzés, hogy képesek csatlakozni egymáshoz. Nagy érték az is, hogy a pedagógusoknak nem kell a figyelemért megküzdeniük a telefonnal, ami egy méltatlan harc volt. – Az látszik, hogy a következő világméretű társadalmi probléma a gyermekek közösségimédia-használata lesz, bizonyos országokban már fontolgatják ennek a szigorítását – tudatta.
Az érzelmi intelligencia köznevelésben történő fejlesztéséről a miniszterelnöki biztos kijelentette: az oktatásban hosszú évek óta csak az eredményekről és a teljesítményről beszélnek, pedig az is lényeges, hogy az oktatási környezet úgy működjön, mint egy értékrendet és biztonságot adó család.
– Ezért ma Magyarországon nem közoktatásban, hanem köznevelésben gondolkodunk. A közösség és az egymásra figyelés erősíti a legjobban az érzelmi intelligenciát, az emberség kérdése hasonlóan fontos, mint a teljesítmény. Ahol stabil az identitás, ott lehet igazán eredményeket is elérni – jelentette ki Balatoni Katalin.

Borítókép: Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos a család és az érzelmi intelligencia fontosságát hangsúlyozta (Fotó: Bach Máté)