Brüsszel minden követelése szerepel a Tisza baloldali megszorító csomagjában

A Tisza baloldali megszorító csomagjában, politikusaik nyilatkozataiban mindaz megtalálható, ami a kormány által nyilvánosságra hozott uniós dokumentumban szerepel arról, hogy az Európai Unió milyen megszorításokat vár el Magyarországtól azért, hogy Ukrajnát támogathassa. Az Ellenpont legfrissebb elemzéséből kiderül, Magyar Péterék Brüsszel utasítására súlyos megszorításokra készülnek, hogy előteremtsék Ukrajnának a több ezer milliárd forintos összeget.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke kezet fog Ursula von der Leyennel, az európai Bizottság elnökével. A háttérben Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) vezetője figyel Brüsszelben Forrás: AFP

Lengyel László pedig úgy vélekedett a 14. havi juttatásról, hogy „a politikai ciklusokhoz igazodó nyugdíjemelések tovább gyengítik a rendszer kiszámíthatóságát”.

Brüsszel adóemelést akar

A jelentés felidézi, hogy a 2024. évi országjelentés 16. oldalán a bizottság kijelenti, hogy

az adórendszer elégtelen a jövedelmi egyenlőtlenségek kijavítására.

A 2025. évi országjelentés 6. oldalán a bizottság szintén kifogásolja a személyi jövedelemadó-rendszer „alacsony progresszivitását” – vagyis azt, hogy a 15 százalékos egykulcsos adó helyett nincsenek magasabb adókulcsok.

Összhangban a brüsszeli iránymutatással, a Tisza gazdasági terve úgy fogalmaz: az új szja-rendszer progresszívebb, igazságosabb közteherviselést eredményez.

A javasolt személyi jövedelemadó-modell háromsávos progresszív struktúrán alapul, amelyet célzott adójóváírás és jövedelmi sávokhoz kötött,  fokozatosan csökkenő családi kedvezmény egészít ki.

A dokumentum el is mondja, hogy mekkora bevételt várnának a sarcból: „Az adóreform három pillére – progresszív szja, vagyonadó, különadó – átfogó szerkezeti változást hoz az adórendszerben. A reformcsomag éves szinten 1300 milliárd forint többletet biztosít, amely a GDP 2,2 százalékának felel meg” – áll a dokumentumban.

Ezt a tervet megerősítette a megszorító csomag egyik szerzője, Lengyel László is, aki egy podcastben arról beszélt: 

„itt előadhatod, hogy te le akarod vinni a személyi jövedelemadó-kulcsot kilenc százalékra, ami egyébként kilyukasztja a költségvetést, de öt perc múlva kiderült, hogy ez egy hülyeség. Én értem, hogy a populizmus győz…”

Családi adókedvezmény eltörlése 

A portál úgy folytatta, a 2025. évi országjelentés 22. oldalán a bizottság részletesen kifejti a munkához és gyermekvállaláshoz kötött adókedvezményekről szóló kritikáját, ami 

szerinte igazságtalan előnyben részesíti a magasabb jövedelmű, kétkeresős, többgyermekes családokat: 

„A szociális támogatás nagy részét adójóváírásként nyújtják, ezért a magas jövedelmű háztartások magasabb ellátásban részesülnek, mint az alacsony jövedelmű csoportok. [...] A két- vagy többgyermekes anyák 2025 februárjában bejelentett szja-mentessége a magas jövedelműek körében növelni fogja a háztartások jövedelmét, a legalacsonyabb jövedelmű családok esetében azonban csak korlátozottan” fogja kifejteni hatását.

Hasonló gondolatokat találunk a Tisza kiszivárgott megszorítócsomagjában is. 

A párt gazdasági terve már egész konkrétan levezeti, milyen módon szüntetné meg Magyar Péter kormánya a családi adókedvezményeket. 

A dokumentum szerint: „A családi kedvezmény a valós jogszabályok szerinti adóalap-csökkentésen alapul. A javasolt modellben ezek a kedvezmények az alsó jövedelmi sávban 100 százalékban, a középső sávban 70 százalékban, a felső sávban 50 százalékban érvényesíthetők.”

A dokumentumból az is kiderül, hogy körülbelül kicsit az átlagjövedelem felett már nem járna a családi adókedvezmény. Ugyanezt a gondolatot megerősítik a Tisza környékén lévő tanácsadók is.

Surányi György az anyák adómentessége kapcsán is elszólta magát, konkrétan arról beszélt, azt ki kellene vezetni: 

Attól, hogy a kismamák… az édesanyák adóvisszatérítést kapnak, attól nem fogunk több terméket exportálni, viszont importálni többet fogunk.

Tehát romlani fog a nettó export. Úgyhogy amennyivel nő a gazdaság a fogyasztás élénkülése miatt, annak egy jelentős részét erodálja, elviszi a nettó export romlása. Úgyhogy ezen az ágon nem lehet igazán gyors növekedést elérni, ha viszont ezt sem csinálja a kormány, akkor az organikus növekedésünk az nagyjából ilyen egy százalék körüli évente ebben a szerkezetben. 

Nyilván az a cél, vagy az a feladat, hogyha majd lesz egy új kormány, akkor azonnal hozzáfogjon ennek a szerkezetnek a változtatásához.”

Eltörölnék a rezsicsökkentést

A minisztériumi dokumentum felidézi azt is, hogy 2025. évi országjelentés 17. oldalán írtak szerint: „A fosszilis tüzelőanyagok kapcsán Magyarország a legtöbb támogatást nyújtók között van az EU-ban. Ezek a támogatások, amelyeket Magyarország 2030 előtt nem kíván kivezetni, a GDP 1,01 százalékát teszik ki. 

E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban van az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában.”

Erről szintén Surányi osztotta meg a tiszás tanácsadók álláspontját mondván: „Azt mondjuk minden közgazdász szerintem, százból kilencvenkilenc tudja, hogy a rezsicsökkentés az egy súlyosan téves eszköz.”

Bevezetnék a vagyonadót

A 2025. évi Magyarországról szóló országjelentésben az Európai Bizottság kifogásolja az adómentes, hosszú lejáratú állampapírok rendszerét, és 

azt sürgeti, hogy Magyarország olyan kötvényeket bocsásson ki, amelyek után adót kell fizetni.

A Tisza Párt gazdasági csomagjának is hangsúlyos eleme a vagyonok és a tőkejövedelmek megadóztatása, a kiszivárgott konvergencia program szerint az osztalékból, árfolyamnyereségből, kamatból és ingatlanértékesítésből származó jövedelmek a következő háromsávos logika szerint adóznak:

0–8 400 000 Ft: 20 százalék

8 400 001–13 400 000 Ft: 1 680 000 Ft + a sáv feletti rész 30 százaléka

13 400 001 Ft felett: 3 180 000 Ft + a sáv feletti rész 40 százaléka

Az indoklás szerint: 

Ez a rendszer mérsékli a munkajövedelmekhez képest fennálló adóterhelési különbségeket, és csökkenti az adóelkerülési ösztönzőket.

Bod Péter Ákos egy podcastben meg is erősítette, hogy a Tisza megadóztatná a vagyonokat. Mint fogalmazott, „minden rendes országban Svédországtól Spanyolországig a vagyonokat megadóztatják, csak nálunk nem. A magyaroknál ez neuralgikus pont.”

 Kórházbezárások

A 2025. évi országjelentés 23. oldalán az Európai Bizottság azt rója fel Magyarország kormányának, hogy túl sokat költ a kórházakra, ezért költséghatékonysági szempontból a kórházi ágyak csökkentését javasolja. A 109. oldalon ezt részletesen ki is fejtik: „Mindez, a kórházi ágyak magas számával együtt (2022-ben százezer lakosra vetítve 590, ami jóval meghaladja az uniós átlagot), jól szemlélteti Magyarország erősen kórházcentrikus ellátási modelljét. 

Az egészségügyi rendszeren belül a kórházi ellátás túlzott mértékű igénybevétele akadályozhatja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ezért szükség lenne.”

Egyúttal utalást tesz a Tisza gazdasági megszorító csomagja is arra, hogy az állam a kórházakon és az egészségügyi ellátásokon spórolna. A dokumentum szerint: „A magyar egészségügyi reform hibrid modellt alakít ki, amely ötvözi az állami garanciát, a magánbiztosítói versenyt és a társadalmi szolidaritást. Ezáltal fenntartható finanszírozás, csökkenő egyenlőtlenségek, jobb egészségi állapot és nagyobb társadalmi bizalom érhető el.”

A Magyar Péter mellett nemrég felbukkant 

Kóka János már felvetette az egészségügyi intézmények leépítését, 

az Inforádiónak egyszerűen csak annyit válaszolt arra, hogy kinek lenne jó, ha kórházbezárások történnek, hogy „a magyar embereknek”.

A társasági adó emelése

A bizottság a kormány által a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat illeti kritikával, valamint 

bírálja a hazai vállalkozások alacsonyabb kiskereskedelmi adóit és a külföldi nagyvállalatok szerinte diszkriminatív szektorális különadóit, amelyek hazai vállalkozásokat nem sújtanak. 

A 2025. évi országjelentés 13. oldalon írtak szerint kifogásolja, hogy „az állam jelentős szerepet vállal a vállalatfinanszírozásban”, illetve hogy „a vállalatoknak nyújtott állami támogatások – köztük a vissza nem térítendő támogatások – összesített szintje szintén a legmagasabb az EU-ban: 2017 és 2022 között évente átlagosan a GDP 2,6 százaléka volt (az uniós átlag 1,4 százalék volt.)

Ez a szellemisége a vállalatokat érintő társasági adórendszer átstrukturálása készülő baloldali megszorító Tisza-csomagnak is, amely jelentős adóemeléseket tartalmaz már a közepes vállalatokra nézve is. A párt gazdasági csomagja szerint: „A társasági adórendszer átalakítása Magyarországon hosszú ideje napirenden van. Az egykulcsos, kilencszázalékos adókulcs Európa legalacsonyabbja, ami rövid távon előnyöket jelentett a befektetésösztönzésben, azonban hosszú távon komoly költségvetési és igazságossági problémákat eredményezett.”

Az adókulcsok az alábbiak szerint alakulnak:

Mikrovállalkozások: 9 százalék

Kisvállalkozások: 13,5 százalék

Középvállalkozások: 18 százalék

Nagyvállalatok: 21,5 százalék

Multinacionális cégek: 25 százalék

A fejlesztési adókedvezmények rendszere átalakul, differenciált módon ösztönözve a vállalati szektorokat:

Mikrovállalkozások: korlátlanul igénybe vehetik.

Kisvállalkozások: a fizetendő adó 75 százalékáig érvényesíthetik.

Középvállalkozások: a fizetendő adó 50 százalékáig, amennyiben legalább öt új munkahelyet teremtenek.

Nagyvállalatok és multinacionális cégek: a fizetendő adó 30 százalékáig, amennyiben a beruházás eredményeként az új munkahelyek száma eléri az eddig statisztikai létszám 50 százalékát.

Persze hasonló gondolatok a Tisza környékén mozgó közgazdászok száját is elhagyták.

Az Ellenpont hozzátette, Kármán András, a Tisza Párt gazdasági főtanácsadója a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában értekezett arról, hogy 

„kiugró mértékű a vállalatoknak nyújtott transzferek aránya, amit csak részben magyaráznak az EU-s támogatások”, ezeknek a csökkentésével, vagyis az állami támogatások elvonásával az állam pénzt takaríthat meg.

Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy Magyar Péter lelkesen asszisztál Brüsszel tervéhez, amellyel nyolcszázmilliárd dollárt akar kifacsarni a tagállamokból, abból több mint kilencmilliárdot Magyarországból. Ennek megfelelően írták meg a Tisza Párt kiszivárgott gazdasági programját is, és a tanácsadók is folyamatosan azokról a megszorító intézkedésekről beszélnek, amelyek hozzájárulnak az ukrán háború további finanszírozásához.