Gyurcsányék ellenséges hozzáállása az anyaországon kívüli magyarokhoz 2004-ben is tetten érhető volt, amikor az MSZP–SZDSZ-kormány miniszterelnökeként a kettős állampolgárságról tartott referendumon arra buzdított:
ne támogassák a határon túl élő honfitársaink állampolgársághoz jutását.
Gyurcsány akkor azzal kampányolt, hogy amennyiben a külhoni magyarok állampolgársághoz jutnak, akkor azonnal áttelepül Magyarországra nyolcszázezer ember, és elveszi a nyugdíjat és a munkát az anyaországban élőktől. Noha akkor sikerült elérnie, hogy érvénytelen legyen a referendum, a baloldal azóta is issza a levét a 2004-es magatartásának, hiszen jelentéktelen a támogatottsága az azóta szavazati joghoz jutott határon túli magyarok körében.
Magyar Péter és a „román föld”
Velük ellentétben Magyar Péter először megpróbálta megszerezni a külhoni magyarok bizalmát, de a szög hamar kibújt a zsákból.
A politikus Erdélyt román földnek nevezte, a helyi magyarokat képviselő pártot pedig támadta, többek között azt állította, hogy az RMDSZ a Fidesznek kémkedik és a kormánypárt kottájából játszik.
A Tisza Tolna vármegyei embere, Kátai István pedig arról is beszélt egy fórumon, hogy az RMDSZ-nek a román nyelvet kellene erőltetnie, és tiszteletben kell tartani a román emberek érzékenységét.
Borítókép: Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke évértékelőt tart (Fotó: Hatlaczki Balázs)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!