Orbánék mindent felforgattak – ezért volt fordulópont 2010 Magyarország számára

Lehet-e összegezni egy korszakot, miközben még benne élünk? – többek között erről beszélgetett a Mozgásban podcast legfrissebb adásában Halkó Petra és Fekete Rajmund. A vendégek szerint a legnagyobb kérdés ma az, hogy a fiatalabb nemzedék felismeri-e: a megszokott eredmények mögött kemény politikai küzdelmek állnak, a mostani életük nem magától értetődő.

Az elmúlt 16 évben az Orbán-kormány mindent a feje tetejére állított, egy teljesen sajátos nemzeti karaktert adott az országunknak – mutatott rá a Mozgásban című podcastben Fekete Rajmund. G. Fodor Gábor vendége ezúttal a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, valamint Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt. Arról beszélgettek, mi történt az utóbbi 16 évben, milyen eredmények vannak, hogyan lehet megragadni ezt az időszakot.

A téma alapjául szolgált Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum igazgatójának a Függetlenség kora című könyve. Halkó Petra az írás kapcsán rámutatott: azért is kapta ezt a címet,mert érvényesíteni kezdtük és tudtuk a nemzeti szuverenitásunkat, amelyet visszaszereztünk a rendszerváltoztatás éveiben. Szerinte azonban ezt a szabadságot még nem sikerült a politikai színtérre emelni – ennek munkája kezdődött el és lépett a gyakorlati színtérre az elmúlt másfél évtizedben.

G. Fodor Gábor szerinte felmerül a kérdés: lehet-e egyáltalán összegezni 15 évet, amikor még benne élünk a folyamatban? Fekete Rajmund szerint ez történészi szempontból nagyon rövid idő, szinte csak egy pillanat. Mégis, 2010 fordulópont volt. Emlékeztetett: a második Orbán-kormány kétharmados felhatalmazással alapvető változásokat indított el: új alaptörvény született, gazdaságpolitikai irányváltás történt, válasz született a 2008–2009-es válságra, majd a 2015-ös migrációs krízisre is. Visszautalva Halkó Petra szavaira, rámutatott: az elmúlt 16 évben azért is beszélhetünk függetlenség koráról, mert egy értékalapú politika kezdődött, aminek fókuszában a magyar emberek érdeke állt.

Fekete Rajmund elmondta azt is, 2010 után számára a legfontosabb változást a nemzeti büszkeség megerősödése jelenti. Szemben a baloldal „Merjünk kicsik lenni!” hozzáállásával ma már magyarnak lenni érték, és az ország képes a saját útját járni. Szimbolikus példaként megemlítette a sportberuházásokat, különösen a megújult nemzeti stadiont, ahol telt ház előtt hangzik el a Himnusz, vagy a labdarúgó-válogatott sikereit.

A műsorvezető szerint az egyik legfontosabb kihívás ma, hogy ami az elmúlt években történt, és amihez már hozzászoktunk a mindennapokban, magától értetődővé válik. Ugyanis ezek az eredmények konfliktusok vállalásával, komoly küzdelmek árán születtek meg. Az Orbán-kormány alatt felnőtt nemzedék nagy részében pedig még mindig nem tudatosult: ezeket az eredményeket el is lehet veszíteni.

Halkó Petra szerint ezért is nagyon fontos az, hogy ez a nemzedék azt is számontartsa, mi történt 2010 előtt. „Aki nem ismeri a történelmet arra ítéltetik, hogy újra átélje azt” – mutatott rá a vezető elemző.

A műsorban beszéltek még többek között a generációs élménykülönbségekről és a „szabadság nemzedéke” fogalmáról, a 2015-ös migrációs válság tanulságairól, a nemzetközi konfliktusokból való kimaradás stratégiájáról és arról is, mi is valójában az áprilisi választások tétje.