„Ha van élő garancia arra, hogy Magyarországon ez demokratikus lesz, az éppen én vagyok” – reagált még korábban Orbán Viktor azon vádakra, miszerint nem adná át a hatalmat egy esetleges választási vereség esetén. Vasárnap este bebizonyosodott, hogy hiába próbálta ezzel riogatni a nyilvánosságot a tiszás sajtó, a kormányfő szavai helytállóak voltak. Magyar Péter saját maga mondta el a nyilvánosságnak, hogy a miniszterelnök még a választás estéjén felhívta telefonon és gratulált neki a választási győzelemhez.
Orbán Viktor tehát méltósággal fogadta a Tisza Párt választási győzelmét, de még beletelik egy kis időbe, amíg Magyar Péter meg tudja alakítani kormányát. A hatalom átadása ugyanis egy szigorúan szabályozott, több lépcsőből álló folyamat, amit Magyarország alaptörvénye határoz meg. Nézzük meg mi mindennek is kell megvalósulnia, hogy megalakuljon Magyar Péter kormánya.
Mikorra kell meglennie a végleges eredménynek?
Először is fontos felhívni a figyelmet arra, a választásnak még nincs végeredménye: a külképviseleti és átjelentkező voksok miatt több szavazókörben még várnak a végeredmény kihirdetésére. A vonatkozó jogszabály szerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a választást követő 19. napon állapítja meg a szavazás országos listás eredményét, ami egyben a mandátumkiosztás alapját is jelenti. Tuzson Bence igazságügyi miniszter rendelete szerint ez a dátum pontosan május 4-re fog esni.
Az új Országgyűlés alakuló ülésének összehívásáról az alaptörvény szintén rendelkezik: Sulyok Tamás köztársasági elnöknek kell összehívnia az ülést a választást követő harminc napon belül.
Vagyis legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia az új Országgyűlésnek.
Az államfő egyébként már hétfőn bejelentette, a szerdai napra személyes megbeszélésre hívta az Országgyűlésbe jutó pártok vezetőit, illetve vasárnap este mondott beszédében is megígérte: az alakuló ülés időpontjáról is egyeztet majd a pártok vezetőivel.
Az átmeneti időszak
Fontos azonban tudni, a választás és az új kabinet felállása közötti időszakban sem marad vezetés nélkül az ország: ilyenkor a korábbi kormány ügyvezetőként működik tovább. Ez az úgynevezett ügyvezető kormány biztosítja az állam működésének folytonosságát, ellátja a napi ügyeket és végrehajtja a már meghozott döntéseket. Az ügyvezető kormány mozgástere azonban erősen korlátozott: nem hoz nagy horderejű, hosszú távra szóló döntéseket, nem indít jelentős, új programokat. Vagyis
- nem ismerheti el nemzetközi szerződés kötelező hatályát,
- rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
Az alakulóülés
Az alakuló ülés menetrendjéről az Index írt részletesen. Először is a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke először beszámol a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról, majd ezután NVB elnöke számol be a bizottság választáson végzett tevékenységéről.
A mandátumvizsgáló bizottság javaslata alapján ekkor igazolják megbízatásukat a képviselők, majd tesznek esküt, hivatalosan is elkezdve ezzel a munkájukat.
Ezt követi az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek megválasztása, valamint ekkor már arra is nyílhat esély, hogy állandó bizottságok alakuljanak, ugyanakkor erre egy későbbi időpontban tartott ülésen is sort keríthetnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!