Karácsony Gergely főpolgármester legutóbbi bejegyzése ismét jól példázza azt a politikai narratívát, amelyben a főváros vezetése saját döntéseinek következményeit igyekszik külső tényezőkre hárítani, miközben sikerként állít be átmeneti pénzügyi könnyítéseket. A főpolgármester bejelentése szerint az államkincstár június közepéig mentesítette Budapestet a szolidaritási hozzájárulás befizetése alól.
Ezt Karácsony Gergely egyfajta „küldetésteljesítéseként” értékeli, holott valójában egy átmeneti intézkedésről van szó, amely nem oldja meg a főváros gazdálkodásának strukturális problémáit. Érdemes tisztán látni: a szolidaritási hozzájárulás rendszere nem Budapest „kifosztását” szolgálja, hanem az ország fejlettebb és kevésbé fejlett térségei közötti egyensúly megteremtését. Ez egy olyan mechanizmus, amelyből a főváros is profitált korábban, és amely a nemzeti összetartozás egyik pénzügyi eszköze.
A főpolgármester állítása szerint a kormány célja Budapest csődbe vitele volt.
Ez súlyos és megalapozatlan vád, amely figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a kormány az elmúlt években számos fejlesztést támogatott a fővárosban, valamint most is olyan döntést hozott, amely átmenetileg könnyíti Budapest pénzügyi helyzetét.
Mint ismert, több önkormányzat – köztük Budapest, Szolnok, Szentes, Orosháza és Nagykanizsa – bejelentette, hogy nem fizeti be a hozzájárulást. A döntéseket különböző indokokkal támasztották alá: egyes helyeken a város működőképességének megőrzésére hivatkoztak, máshol politikai érveket fogalmaztak meg, illetve a következő kormány intézkedéseiben bíznak.
Budapest esetében a főváros vezetése külön levélben kérte a Magyar Államkincstárt, hogy tekintsen el az inkasszótól. A főpolgármester arra hivatkozott, hogy a város pénzügyi helyzete rendkívül nehéz, és a folyószámla jelentős mínuszban van. A jelenlegi szabályok azonban lehetőséget adnak az állam számára arra, hogy a be nem fizetett összeget így is beszedje.
A szolidaritási hozzájárulásból az állam jelentős bevételre számít: a tervek szerint Budapesttől, a fővárosi kerületektől és több száz másik önkormányzattól összesen
több mint kétszázmilliárd forint érkezik a költségvetésbe.
Ez azt jelenti, hogy a befizetések elmaradása nemcsak az érintett települések számára jelent kockázatot, hanem az államháztartás tervezhetőségét is érinti.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!