Veszélybe kerülhettek az adatok, nemzetbiztonsági kockázata is van a Fidesznél tartott házkutatásnak

Kedden az ügyészség nyomozói a Fidesz teljes kommunikációs infrastruktúráját érintő intézkedést hajtottak végre. A lapunknak nyilatkozó, ifj. Lomnici Zoltán szerint az ellenzéki párt kommunikációs rendszerének és teljes adatbázisának a lefoglalása rendkívül sok kérdést vet fel. Egyebek mellett alkotmányos és nemzetbiztonsági aggályok is felmerülnek.

Fotó: Fischer Zoltán

Fotó: Fischer Zoltán

Kiemelte azt is, hogy az alaptörvény védi a magánéletet, a kommunikációt és a személyes adatokat, garantálja az egyesülési szabadságot, valamint rögzíti a politikai pártok alkotmányos szerepét a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. Az alkotmánybíróság gyakorlata pedig adatmegőrzési, titkos információgyűjtési és magánszféra-ügyekben következetesen szigorú arányossági tesztet alkalmaz. 

Ebben a fényben különösen indokolt a kérdés: mennyiben egyeztethető össze egy parlamenti ellenzéki párt egész infrastrukturális hátterének kiiktatása a demokratikus pluralizmus alkotmányos védelmével, különösen akkor, ha az intézkedés közvetlenül a hatalomváltás után következik be?

– fogalmazott ifj. Lomnici.

Számos kockázata van a lefoglalásoknak

Az alkotmányjogász kitért a nemzetbiztonsági dimenzióra is, amit különösen érzékenynek nevezett, majd megjegyezte, hogy a Fidesz 2010 és 2026 között kormányzó pártként szoros intézményes kapcsolatot tartott fenn az állami szervekkel. Meglátása szerint az informatikai rendszerek nagy valószínűséggel érintettek vagy tartalmaztak minősített adatokat, külpolitikai és védelmi információkat, valamint titkosszolgálati koordinációt. 

Az új politikai vezetés alatt álló hatóságok által végrehajtott hirtelen, teljes körű lefoglalás számos kockázatot vet fel: az információszivárgás, a szelektív kiszivárogtatás vagy a folyamatban lévő érzékeny adatáramlások megszakadásának lehetőségét. Magyarország NATO- és EU-tagsága miatt ezek a kérdések nem pusztán belpolitikai jellegűek

– rögzítette a szakértő.

Meglátása, hogy uniós és nemzetközi jogi szinten ugyancsak komoly kérdések merülnek fel. Ugyanis az EU Alapjogi Chartája, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az EU Bíróságának releváns gyakorlata egyértelműen hangsúlyozza, hogy a bűnüldöző hatóságok adat-hozzáférésének arányosnak és célzottnak kell lennie. 

A Velencei Bizottság politikai pártokra vonatkozó irányelvei pedig kiemelik a pártok szabad működésének jelentőségét a demokratikus rend szempontjából. Ifj. Lomnici szerint felmerül, hogy az ilyen mértékű beavatkozás mennyiben lehet összhangban ezekkel a garanciákkal, és milyen hatással lehet a magyar jogrendszer megítélésére uniós és nemzetközi szinten.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Fischer Zoltán)