Mi a helyzet, ha valaki most szeretne új kutat létesíteni?
Az új szabályozás kulcsfogalma a kockázati besorolás lett, amelyet a hivatalos vízkészletvédelmi országtérkép határoz meg. Az ország területének mintegy 88 százaléka kockázatmentes övezetbe tartozik. Ha a tervezett kút ilyen területen fekszik, nem haladja meg az 50 méteres mélységet, és az első vízzáró réteget sem éri el, akkor a háztartási kút engedély vagy bejelentés nélkül létesíthető. Ezzel szemben a fennmaradó 12 százaléknyi kockázatos területen az új kutak építése szigorúan bejelentésköteles, és a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik.
A jogi háttér mellett a technológiai különbségekről sem szabad megfeledkezni. Az ásott kutak jellemzően a talajvíz legfelső rétegét csapolják meg, így vízhozamuk és minőségük erősen függ az évszakoktól és a csapadéktól.
Ezzel szemben a szakszerűen kivitelezett fúrt kutak stabilabb vízutánpótlást biztosítanak, ám a nem engedélyezett, kontár módon végzett mélyfúrások komoly környezetvédelmi kockázatot jelentenek: visszafordíthatatlanul elszennyezhetik a mélyebb, tiszta rétegvizeket.
Lényeges szabály az is, hogy ha a kút vizét nem csupán öntözésre, hanem háztartási célra (vagyis ivás, főzés, tisztálkodás) is használni szeretnénk, úgy kötelező akkreditált laboratóriumban fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatot végeztetni a biztonság érdekében.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!