Elbukhat a teszten Magyar Péter sógorának választási ötlete?

Az alkotmányjogász szerint a választási szabályoknak nem egy előre meghatározott politikai eredmény elérését, hanem a választói akarat minél pontosabb megjelenítését kell szolgálniuk. Ifjabb Lomnici Zoltán arra reagált, hogy Magyar Péter sógora, Melléthei-Barna Márton úgy módosítaná a választási törvényt, hogy kizárná a rendszerből a kétharmadot.

Fotó: Polyák Attila Forrás: Polyák Attila

A szakértő szerint különösen aggályos lehet, ha egy aktuális parlamenti többség úgy alakítja át a játékszabályokat, hogy azok a jövőbeli politikai erőviszonyokra nézve korlátozzák bizonyos eredmények megszületését.

Európában nincs példa kétharmadellenes rendszerre

Ifjabb Lomnici Zoltán szerint valóban léteznek olyan európai választási rendszerek, amelyekben ritka vagy gyakorlatilag lehetetlen az egypárti többség kialakulása. Hollandiában például az arányos listás rendszer miatt évtizedek óta koalíciós kényszer jellemző, Belgiumban, Dániában vagy Izraelben pedig a töredezett politikai rendszer miatt általában több párt együttműködése szükséges a kormányalakításhoz.

Ezek a rendszerek azonban nem azért alakultak ki, hogy egy meghatározott politikai eredményt – például a kétharmados többséget – megakadályozzák, hanem történelmi, társadalmi és politikai okokból.

A szakértő szerint a választási szabályok egyik alapelve éppen az, hogy ne egy előre kitűzött politikai célt szolgáljanak. A Velencei Bizottság gyakorlata is azt hangsúlyozza, hogy a választási rendszereknek pártsemleges módon kell működniük.

A kétharmad korlátozása helyett erősebb garanciákra lenne szükség

A Tisza érvelése szerint a kétharmados többség veszélye abban rejlik, hogy lehetőséget ad az alkotmányos szabályok és sarkalatos törvények gyors megváltoztatására. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint azonban ezt nem a választási eredmények mesterséges korlátozásával kell kezelni.

A szakértő úgy véli, a megfelelő megoldást inkább az alkotmányos garanciák erősítése jelentheti, például 

a módosítási eljárások szigorítása, a független intézmények szerepének biztosítása vagy szélesebb politikai konszenzus megkövetelése.

Szerinte egy erős parlamenti többség önmagában nem jelent demokratikus problémát, hiszen az a választók döntésének következménye. A demokratikus működés garanciája nem az, hogy bizonyos választási eredményeket előre kizárnak, hanem az, hogy a hatalomgyakorlást megfelelő intézményi kontrollok korlátozzák.

A választási reform széles körű egyeztetést igényelne

Ifjabb Lomnici Zoltán szerint amennyiben új alkotmány elfogadását követően módosítanák a választási rendszert, elengedhetetlen lenne a széles politikai egyeztetés, a szakmai véleményezés és az átlátható jogalkotási folyamat. A szakértő szerint fontos garancia lenne, ha a választási rendszer alapvető elemeit 

nem lehetne rövid távú politikai érdekek alapján módosítani, továbbá szükség lenne nyilvános társadalmi vitára és megfelelő átmeneti idő biztosítására.

Úgy fogalmazott: ha egy választási reform deklarált célja az, hogy egy adott politikai erő ne szerezhessen kétharmados többséget, az könnyen azt a látszatot keltheti, hogy nem a demokratikus képviselet javítása, hanem a politikai erőviszonyok mesterséges alakítása áll a háttérben.

Nem a Tisza Párt terve

A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Péter úgy reagált Melléthei-Barna Márton javaslatára, hogy az nem a kormány, és nem is a Tisza Párt álláspontja. A miniszterelnök arról is beszélt, sorozatos társadalmi egyeztetésekre van szükség, mire a választási törvény módosítására sor kerülhet. A miniszerelnök egyébként meglepődött sógora nyilatkozatán.

Borítókép: Melléthei-Barna Márton képviselő (Fotó: Polyák Attila)