„A kárpátaljai magyaroknak békére és nyugalomra van szükségük”

– Ukrajna és Magyarország kapcsolatának rendeződnie kell, és ehhez próbálok a magam eszközeivel hozzájárulni – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Petruska István, aki eddig a beregszászi járási közigazgatást vezette, a jövőben pedig Anatolij Poloszkov kárpátaljai kormányzó helyetteseként dolgozik. Petruska István az elmérgesedett szomszédi viszony kapcsán kiemelte: meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyek mind a két országnak megfelelnek. Ehhez szerinte a két állam vezetésétől konstruktív hozzáállásra van szükség.

– A napokban eldőlt, hogy ön lett Anatolij Poloszkov kárpátaljai kormányzó egyik helyettese. Hogyan merült fel, hogy az ön személyében magyar helyettesre is szükség van?

– Anatolij Poloszkovot régről ismerem, mert a beregszászi járási adminisztráció vezetőjeként, korábban helyetteseként, már egy évtizede kapcsolatba kerültem vele. A kormányzó teljes mértékben tisztában van azzal, hogy Kárpátalja egy kisebbségekre is épülő megye, ahol magyarok is nagy számban élnek, ezért kért fel arra, hogy legyek az egyik helyettese. A kérést örömmel elfogadtam.

– Milyen szinten hagynak jóvá egy ilyen kinevezést?

– Poloszkov nevez ki, de természetesen előzőleg a kijevi miniszteri kabinetben és az elnöki hivatalban is jóvá kellett hagyniuk ezt az elképzelést. Azt tudni kell, hogy mielőtt Poloszkovot kinevezték kormányzónak, találkozott Ukrajna elnökével. Sok kérdésről egyeztettek, többek között arról is, hogy kik segíthetnék a munkáját. Volodimir Zelenszkij elnök nem emelt kifogást ellenem, hiszen ő is ismer engem, mivel járási elnöki munkám során már találkoztunk.

– Vannak, akik úgy gondolják, hogy az ön kinevezése óriási lehetőség lehet a kárpátaljai magyarságnak, és felmelegítheti az igencsak fagyos magyar–ukrán kapcsolatokat. Mások szerint az ön pozícióba helyezése csak arra jó, hogy a hatalompárt elmondhassa: magyar a kormányzóhelyettes. Mivel nyugtatná meg az utóbbiak táborát?

– Tavaly helyhatósági választások voltak Ukrajnában, amelyen a magyar szervezetek is részt vettek és fontos képviselői pozíciókat szereztek. A választások után azonban a magyar kisebbség nem tudott megegyezni a hatalom pártjával arról, hogy koalícióba álljanak össze, ezért a megyei tanács vezetésébe nem került magyar politikus. Úgy gondolom, emiatt óriá­si lehetőség a kormányzóhelyettesi tisztség, mert ennek segítségével a magyarság ügyét is képviselni tudom. Építkezni szeretnék, normalizálni kell a helyzetet, mert a két ország között megfelelő szomszédi viszonyra van szükség.

– Amikor a tisztségről egyeztetett Poloszkovval, akkor szóba került az, hogy számít önre a magyar kisebbséggel való kapcsolatok javításában, erősítésében?

– Természetesen, ez az egyik fő feladatom, mert fontos, hogy Kárpátalja lakossága, az ott élő kisebbségek, így a magyar is, jól együtt tudjanak működni a megye fejlődése érdekében. S még egyszer szeretném aláhúzni: Ukrajna és Magyarország kapcsolatának is rendeződnie kell, és ehhez próbálok a magam eszközeivel hozzájárulni. Fontos az is, hogy január elsejétől megújult Ukrajnában a közigazgatás, és az ebben rejlő lehetőségeket minél jobban ki kell használnia a magyarságnak, ebben próbálok segíteni a megyével közösen. Másokat is arra biztatok, hogy kritizálás helyett vegyenek részt ebben a munkában.

– A magyar–ukrán kapcsolatok akkortól nehezültek el, hogy 2017-ben elfogadták az ukrán oktatási törvényt, majd a helyzet tovább romlott, amikor másfél éve hatályba lépett a kisebbségek által bírált ukrán nyelvtörvény. Utóbbi ellen a kárpátaljai magyar szervezetek is az első perctől kezdve tiltakoztak, mert szerintük felszámolja a kisebbségek minden eddigi nyelvi jogát. Mit lehet tenni a nyelvi és kisebbségi jogok visszaszerzéséért?

– Az biztos, hogy nem lehet úgy tárgyalni, hogy azt mondjuk: maradjon minden a régiben. Meg kell érteni azt is, idén lesz harminc éve, hogy Ukrajna független ország lett, az eltelt három évtizedben sok minden változott. Tudjuk, hogy Ukrajna még mindig harcol a területi egysége visszaállítá­sáért az orosz agresszió ellen, erősödött a patriotizmus, felértékelődött az ukrán állam szerepe. Látnunk kell azt is, hogy a parlamentbe milyen pártok jutnak be és ott milyen többség alakul ki. Meg kell találnunk azokat a megoldásokat, amelyek mind a két oldalnak megfelelnek. A tárgyalásokat pedig szakpolitikusokra kell bízni.

– Az utóbbi hónapokban olyan durva esetek fordultak elő, hogy nem engedték be Ukrajnába Grezsa István miniszteri biztost és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárt. Tavaly november végén fegyveres razzia volt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnél Ungváron, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) emberei megjelentek a szervezet intézményeinél és Brenzovics László elnök lakásán is. Most, hogy lezajlott a 2020-as ukrajnai önkormányzati választás, számíthatunk arra, hogy hasonló esetek nem mérgezik tovább a két ország kapcsolatát?

– A két ország kapcsolata valóban nem teljesen problémamentes, aminek a nem megfelelő magyar kisebbségpolitika is az oka. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség sajnos széthullófélben van, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség körül is vannak tisztázatlan ügyek. Ebben az értelemben elértük a mélypontot. Ennek ellenére bízom benne, hogy minél hamarabb találkozik majd a két külügyminiszter, és mivel új év, új lap, elkezdődik a konstruktív munka a két fél között.

– Hazaárulás mellett Ukrajna területi integritásának megsértése és dokumentumhamisítás címén indított büntetőeljárást az SZBU a kárpátaljai Szürte település helyi képviselői ellen, amiért a novemberi ünnepélyes beiktatási ülésen elénekelték a magyar himnuszt.

– Az ügyben tart a nyomozás, annak lezárásáig nem szeretnék kommentálni és ezzel beavatkozni a nyomozás folyamatába. Remélem, hogy megnyugtatóan fog rendeződni.

– A két ország közötti feszült kapcsolatok ellenére a magyar kormány segélyszállítmányokat küldött Ukrajnának, Kárpátaljának a világjárvány idején, ahová lélegeztetőgépek, egészségügyi eszközök érkeztek a védekezéshez. Mit jelentett ez a segítség Kárpátalján? Hogyan tekintenek a támogatásra az ukránok?

– Először is meg szeretném köszönni a magyar kormánynak, hogy a nehéz helyzet ellenére is tudott segíteni nekünk, az Ökumenikus Segélyszervezetnek pedig a program lebonyolításáért vagyok hálás. Nagyon fontos pillanatban érkeztek a lélegeztetőgépek és az orvosi eszközök. Erről a segítségnyújtásról az ukrán sajtó is beszámolt, így az emberek elolvashatták a híreket.

– Ebben a programban kiemelt szerepet töltött be az Ökumenikus Segélyszervezet, amely célba juttatta a segítséget. A szervezet azonban nemcsak ebben a programban tevékenykedett, hanem évtizedek óta jelen van Kárpátalján. Milyen jelentőséggel bír az megállapodás, amelyet Olekszij Petrov akkori kormányzó és a szervezet vezetője, Lehel László elnök-igazgató írt alá tavaly májusban, és amelyet azóta is erősítenek?

– Ez a memorandum nagyon fontos, felgyorsítja a segítségnyújtást, illetve átláthatóvá, professzionálissá teszi.

– Leginkább milyen segítségre van szükségük a kárpátaljai magyaroknak?

– Legfőképpen nyugalomra és békére. Ennek elérésében szimbolikus lehet az a beruházás, amelyről a két külügyminiszter beszélt, ez pedig a beregszászi járási kórház fejlesztése. Az álmom az, hogy az év végén Magyarország és Ukrajna első embere együtt adja majd át a kórházat.

Jószolgálat

Az Ökumenikus Segélyszervezetnek 18 éve van állandó képviselete Ukrajnában. A segélyszervezet mind Kárpátalján, mind pedig Kijevben hivatalosan bejegyzett, egész Ukrajnára kiterjedően végzi munkáját. Eddigi szerepvállalásának értéke meghaladja a hárommilliárd forintot, közvetlenül segítséget nyújtva több mint háromszázezer embernek. A segélyszervezet programjait Magyarország kormánya mellett a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hun­gary Helps Ügynökség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint nemzetközi (ACT Alliance, Európai Unió) és hazai szervezetek, önkormányzatok, vállalatok és magánadományozók támogatták. Az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója, Lehel László és Kárpátalja új kormányzója, Anatolij Poloszkov 2020 decemberében Ungváron találkozott. A megbeszélésen áttekintették a segélyszervezet Ukrajnában, különösen a Kárpátalján végzett több évtizedes humanitárius munkáját, és megbeszélték a szervezet, illetve a megyei közigazgatási hivatal együttműködési irányelveit a jövőre nézve. A két fél között májusban aláírt együttműködési megállapodást követően a szervezet segítőtevékenysége Kárpátalján minden korábbinál szorosabb és gördülékenyebb együttműködésben valósulhatott meg: az elmúlt hónapokban a segélyszervezet több alkalommal juttatott el nagy értékű védőeszköz-szállítmányt ukrajnai egészségügyi és szociális intézményeknek, kórházaknak és rászoruló családoknak.