A piaci műtárgyak negyede hamis

Ügyes hamisítók egy antik tálalószekrényből képesek akár tucatnyi hamisítványt is elkészíteni, még a régiségkereskedőket is meg tudják téveszteni a másolatokkal.

Magyarországon – más európai országokhoz hasonlóan – évente több száz olyan bűncselekmény történik, amely műtárgyakkal, régiségekkel kapcsolatos. A tolvajok mellett a piac törvényei­hez, azaz a kereslethez igazodva, a hamisítók is jelen vannak a műtárgy-kereskedelemben. A Magyar Nemzet információi szerint az utóbbi idők slágere a bútorhamisítás.

Az egyik legnagyobb magyar műtárgykereskedő, Kieselbach Tamás szerint az elmúlt két évtizedben közel tízmilliárd forintnyi hamis műtárgy foroghatott a hazai piacon. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2020. júniusi adatai szerint a hivatalos élő és online akciókra felajánlott tárgyak 15-30 százaléka hamisítvány, a bolhapiacokon, kiskereskedésekben, gyűjtők közti kereskedelemben még nagyobb lehet ez az arány. Einspach Gábor igazságügyi szakértő – aki a rendőrség felkérésére több nyomozás során segítette a hatóság munkáját – szerint a csalások leleplezésének a szakértők felkészültsége mellett a hazai műtárgyak komoly adatbázisa lehet az egyik alapja.

A hamisítók most a bútorokra álltak rá. Egy antik tárgyból négy-öt másikat varázsolnak, de olyan eset is előfordult, hogy egy kétszáz éves tálalószekrényt darabjaira szedtek, és azokból tucatnyi hamisítvány készült el. A bútorok származására utaló jelek, jelzések és az előállítás dátumai sok bútorról hiá­nyoznak, így a gyűjtőknek az azonosítás más lehetséges módjaira kell támaszkodniuk. Ezt persze a csalók is jól tudják. A műértők az egyes korok stílusjegyeit, a készítők specialitásait, és a vidékekre jellemző sajátosságokat keresik.

A recept egyszerű, ha van hozzá egy ügyes asztalos. Egy antik bútor hamisításához öreg fa kell, ezért az első lépés a lemásolandó darabbal egykorú fa beszerzése. Ehhez értéktelen, korban közeli bútorokat, építési törmelékek faanyagát használják fel. A fa öregítéséhez nemcsak vegyi anyagokat, hanem kávét, teát is használnak. A modellként szolgáló bútort többször is legyártják, majd a mintadarabot szétszedik, és minden másolatba beleépítenek egy-egy fió­kot, lábat, egy oldallemezt, fogantyút. A lényeg az, hogy minden alkatrészből legyen egy-egy eredeti a másolatokon.

A hamisító persze pontos jegyzetet vezet arról, melyik utánzatnál hol vannak az eredeti alkatrészek, a vevőknek ezeket mutatja meg, abban bízva, hogy elég megkapargatni, megmérni, nagyítóval átvizsgálni egy fiók, egy faragott láb, díszléc darabját, hiszen a vizsgálat a bútor megsértésével jár. A koronavírus okozta veszélyhelyzet előtt az egyik legismertebb hazai régiségpiacon, Káptalantótiban próbálkoztak hamisítók székekkel és tulipános ládákkal, amelyek ezzel a csaló módszerrel készültek, s amellyel még rutinos kereskedőket is át tudtak verni. A rendőrség műtárgyvédelmi programjának összeállítói azt javasolják, minden nagyobb értékű antik bútor vásárlásánál kérjük szakértő becsüs vizsgálatát. Ennek díja sokkal alacsonyabb, mint százezrekért megvenni egy frissen készített hamisítványt.